A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kávéház. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kávéház. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 6., kedd

Ipari kávézó

Publik cafe

Régóta szemeztünk ezzel a kávézóval és végre egy meleg januári napon eljutottunk ide is. Salt Lake City nem egy kávéváros, sok mormon szerint a kávézás egy ördögtől való dolog - talán ezért van olyan sok autós kávézó: az emberek szégyellik bűnüket és autójuk magányában vétkeznek.

A Publik-ban szó sincs magányról: a hatalmas térben szétszórt asztalok távolságot tartanak, de nem adnak intimitást. Bármelyik helyről lehet bármelyik helyet látni. Talán ezért is bújtak el sokan laptopjuk mögé.

Publik cafe

A Publik egy trendi hely, a modernkori urbánus tarisznya, a messanger táska kötelező termék, csakúgy, mint az iPhone és a Mac.

Publik cafe

A hely legnagyobb vonzereje az eszpresszó. Finom és olyan erős, hogy szinte lemarja a kiskanál fejét a nyélről.

Ez a hely legnagyobb hátránya is: az ilyen erős kávéhoz nem szokott vendégek itt fognak meghalni szívrohamban.

Publik

2012. október 3., szerda

New York - Kolozsvár

Kolozsvar

- Együnk a New Yorkban. Mindig is szerettél volna ott enni.

- Messze van.

- Dehogy, itt van a templom mögött.

New Yorkból legalább három van. Egy a pocsolya másik oldalán, de az lényegtelen. Egy másik van Budapesten. Egy harmadik meg Kolozsvárott.

Amikor a 19. század végén Kolozsvár hasonló átalakulásokon ment át, mint Budapest - és mint a Monarchia annyi más városa -, lebontották az itt álló régi szállodát és egy modernet emeltek a helyére.

New York

Ebben villanyvilágítás is volt. 1894-ben.
Meg fotókiállítás. Ugyanekkor.

A szálloda annyira elegáns volt, hogy el is nevezték New Yorknak. Rossznyelvek szerint azért is volt New York, mert a kávézót ugyanaz a cég üzemeltette, mint a pesti New Yorkot és így olcsóbb volt beszerezni az ezüstnemüt. De ez csak pletyka.

A szálloda továbbra is elegáns maradt, ezért is költözött ide be a Gestapo a háború alatt.

Aztán ezt a New Yorkot is utolérte a sorsa. Drágának drága volt, de nem tartották karban. Aztán már drága se volt, de nem tartották karban. Aztán diákszálló lett. Aztán szálloda.

A kávézó 2003-ban még szép volt. Kopott és szép. Akkor úgy éreztük, semmi se változott 1980 óta. De jó volt és a kávé finom.

Erre a dekadens hangulatra gondolva mentünk most is a New Yorkba. Azaz mentünk volna.

Zárva volt. Miként megtudtuk, nyolc éve.

Úgy látszik, ez a New Yorkok sorsa...

Kolozsvar


2008. október 2., csütörtök

A béke szigete alatt


Toilet
Originally uploaded by ribizlifozelek

Tegnap este holtfáradtan pötyögtem be az esti blogot, rengeteg helyesirási hibával. A feszültség növelése érdekében a legizgalmasab pillanatban hagytam féle a történetet, akkor, amikor haláltmegvető bátorsággal aláereszkedtem a katakombákba.

Előrebocsátom. Tiszta volt.

Franciaországban láttam jópár olyan nyilvános WC-t, ahol a benn álló fickók hátát tökéletesen látni. Itt is hasonló volt a helyzet.

A WC koedukált voldt. Amint a belépő leért a pincébe, balról a piszoárok fogadták. Kukkoló hajlamú egyének, ha akartak, mindent láthattak. De hát a kávéház bizalmi hely.

A hölgyek továbbhaladtak és eljutottak a női fülkéhez. Ebből kettő volt, tisztességesen kopottas belsővel. Az ajtaja azonban az egyiknek beszorult. Ez bejutáskor és kijutáskor egyaránt komoly gondokat okozhat. Most, hogy belegondolok, a bejutás a kockázatosabb.

Volt még egy női fülke, ehhez szorosan el kellett haladni a pisilő nagyfiúk mögött, aztán csüccs.

Sose szerettem a túlzott prüdériát - szerintem ezt a fokát is meg tudnám szokni. Csak bele ne lökjenek a piszoárba.

2008. október 1., szerda

Békés zug - Brüsszelben


Greench
Originally uploaded by ribizlifozelek

Elkepesztoen jo kvhazak vannak Belgiuman.


Engem a Greenwichbe vittek. Olyan volt, mint a klasszikus kavezok otthon. Visszafogottan elegans szadelos (19) epulet. Az asztaloknal mindenfele nacio beszelgetett es sakkozott. Meg dohanyzott. Volt nemdohanyzo resz is, de errol a fust nem tudott - nem vette tudomasul a tiltast es atszivargott a terem egyik felebol a masikba.

Mivel az ehhalal szelen alltam -illetve mar ultem- (a Brusszel Airlines kenyelmes, jo aru legitarsasag es meg pontos is, cserebe viszont nem adnak enni), kertem egy szendvicset.


Ket fel bagetet hoztak sajttal, sonkaval megtomve.

Korulotte csips. Benne felfedeztem meg paradicsomot is.
Guszta volt es sok.

4 Euuroert nem is volt draga.
Vagy Budapest draga, nem tudom...


Csak a wct tudnam elfeledni...

2008. szeptember 25., csütörtök

Szecessziós kávéház


Art Nouveau Coffee House
Originally uploaded by ribizlifozelek

Annyira boldog vagyok, amikor új és jó helyeket találok Budapesten. (Ezeknek a helyeknek egy része csak nekem új, de hát újszülöttnek érzem magam itthon, minden újra rácsodálkozom.)

A város egyik legszebb szecessziós épületét már régóta ismertem.

Budapest

Most azonban megtudtam, nyílt benne egy kávéház. Ezt ki kellett próbálni.

Kipróbáltuk.

Csendes. Békés. Békebeli. És még udvariasak is. Kedvesek.

Meg kellene tőlük kérdezni, nem akarnak-e postát üzemeltetni.

2008. június 15., vasárnap

New York, New York


Spoon Me
Originally uploaded by ribizlifozelek

A helyeknek szellemuk van. Vannak baljoslatu helyek. Vannak vidam helyek. Vannak helyek, amik akarmit tesznek, magukba szivnak egy hangulatot. Egy erzelmet es minden tatarozas, reform ellenere nem valtoznak. Mintha valamifele helykarakterologia lenne.
A New York kavehazban tahok a pincerek es utaljak a vendeget.
Ezt a mondatot, ha lett volna akkor blogom, mar 1998-ban leirhattam volna. Akkor nehany enyhen alkoholista fej nezett felsobbrenduen a turistakra. Voltak nem-alkoholista fejek is. De nem ok voltak tobbsegben. Ereztettek szegeny turistaval, hogy o itt egy fejostehen. Egye meg gyorsan a szaraz sutemenyt es menjen.
Aztan kitakaritottak a New Yorkot. Lemostak, helyreallitottak, elneveztek New York Boscolonak. A regi embereket elkuldtek, talan elvitte oket a majuk. Nem tudom. Ujak kerultek ide, fiatalok, lelkesek, profik.
Es tovabbra is lekezeloek a turistaval.
Sok-sok turistaval beszelek budapesti elmenyeirol. Mindegyik el van ajulva a New Yorktol. Mindegyik szereti. Csodas epulet. Aztan megjegyzik, hogy azert nem bantak veluk szepen. Azert, rosszul esett nekik, hogy...
A sutemeny nem szaraz mar, de a modor meg az.
Vedik is oket, sok a turista, nem tudnak viselkedni. Ez igaz. De azert gondoljunk bele, a New Yorkba foleg turistak jarnak. Az irodalmi lapok koltsegvetesebe mar nem fer bele se a galeria, se a melyviz. Es mar ingyen kave, pohar viz es papir se jar az alanyi koltoknek. Nem kell csodalkozni, a New Yorkba turistak jarnak. (Ha valaki sebesz, nyiszabalnia kell. Ha valaki cukrasz, edessegeket kell csinaljon, ha valaki utcano, nos igen, akkor ize. Ha meg a New Yorkban dolgozik, ott turistak lesznek.)
Erdekes, a Greshamrol, Centralrol, Royalrol nem mondanak ilyent. Csak a New Yorkrol.
Persze tudjak, akarmit tesznek, amig nem kezdenek turistafejet szervirozni almaval a szajaban, petrezselyemmel a fule mogott, a vendegek csodulni fognak. Meg rosszul viselkedni.
Azert vannak. A szemelyzet meg megrokonyodik.
Mintha a kurtizan csodalkozna:
- Maga? Engem? Penzert?