Utahi szökőkút

Azt vettem észre, hogy minnél hidegebb valahol a klíma, a szökőkutakat annál kevésbé befolyásolja a tél. Sokszor nincs téliesítés, nincs betakarás, beburkolás, leeresztés.

Folynak és kész.

Kinetikus fényszobor vízből

A vízszag szinte fejbevert minket. Álltunk a kicsinyített Eiffel-torony tetején és éreztük a nedvességet a levegőben.

Las Vegas talán Salt Lake Citynél is szárazabb. Kencék nélkül az embernek az az érzése, hogy folyamatosan alakul át múmiáva. Bőre kiszárad és berepedezik, majd homokká alakul és érintésre elporlik.



V szerint a csizmája se bírja a klímát és állítása szerint a lábbeli megkönnyebbülten felsóhajtott, amikor bőrápolóval kezelni kezdte.

Ezért is volt fura erős vízszagot érezni 140 méter magasban.



Aztán valami azt mondta, placcs.

Aztán valami morajlott.

Kitört a Bellagio szökőkútja.



Néztem a víz és fényjátékot és még a tériszonyomat is elfelejtettem, ahogy láttam, felépül a hatalmas vízoszlop, megáll a levegőben, lebeg egy kicsit, majd visszahull a mélybe.

Placcs.

Lenyűgöző volt és igyekeztem kizárni az agyamból a gondolatot, hogy a vegasi önkormányzat épp a utahi Great Basin-t szeretné megfúrni, hogy onnan hozzon vizet. A Great Basin-ról tudni kell, hogy eséllyel pályázhat a tíz legszárazabb utahi hely egyike címre. Pedig Utahban aztán van sivatag.

Bummm - mondta a szökőkút. A Bellagio saját kútjainak a vizéből táplálja a három hektáros tavat.

Placcs - hullott vissza a víztömeg és pici szökőkutak ölelték körbe nagyobbik testvérüket és újabb vízoszlop emelkedett bele a 30%-os páratartalmú levegőbe.

Olyan volt, mint az alattunk elterülő város. Lenyűgöző és pazarló.

Vizes Ribizli

- Nézd de jó ez a szökőkút! - mutattam a Szabadság téri csodát.

Nevetve néztük, ahogy fiatalok, idősek, középkorúak Mózest játszanak a szökőkútban és fel-alá sétálnak a megnyíló vízoszlopok között.

- Menjünk!

Besétáltunk. Én, ahol elromlott a szenzor. Miközben M - és a fél Szabadság tér - fetrengett a röhögéstől, a nadrágomból pedig patakocskák folytak a járdára, arra gondoltam, nem lehet mindenkiből Mózes.

A Danubius kút

Budapest
Originally uploaded by ribizlifozelek

Egy városi legende szerint 1869-ben az Első Hazai Takarékpénztár épülete tovább nyújtózott, mint ameddig az épülete érhetett volna: elfoglalt egy darabot a járdából, a közterületből.

Pest nem bontatta le az épületet, hanem megegyezett a bankkal, hogy majd az emel egy elegáns közkutat a városban.

A banképület megmaradt. A kút nem épült meg. Pár évig nem történt semmi, aztán a város megelégelte a várakozást és közzétette, az egyesített főváros első nyilvános vizeldéjét a bank elött, a mai Kálvin téren fogja felállitani.

A bank megrémült és szerződtette Ybl Miklóst, emeljen bármit a Takarékpénztár elé, a lényeg, hogy víz csobogjon benne, ne pisi. 1883-ban el is készült a szökőkút.



A háború után a szökőkút átkerült az Engels (Deák) térre és ott is maradt máig.



Hogy jutott eszembe a történet?

A Volksbanknál akadt egy kis lekötött pénz. Nem is jött róla számlalevél, semmi, védjük az erdőket. A számla megkötésekor nem volt számlavezetési díj. Aztán lett. De erről a Nép Bankja nem szólt. Minek szóljon. Amúgy is a fejükhöz kaptak a közgazdászok, hogy csökken a bankszektor jövedelme.

A Volksbank meg elkezdte szépen halmozni a számlavezetési díjat az üres folyószámlán. Halmozta, halmozta, amikor meg már pár ezer Forint lett, szólt, hogy hohó. Tartozás van.

Telefonon nem tudták megmondani, mitől lett ott a tartozás. Be kellett menni személyesen. (21. század, huszonegyedik.)

Sajnos manapság nem lehet vizeldét tenni egy bank elé. A pénzt azért el lehet onnan vinni. El is lesz vive.

Volksbank, eléd meg építsenek vizeldét.