Lejárt a bérletem, mára kellett egy jegy. A nálam levô három jegyet odaadtam pár elveszett lengyel turistának.
Megálltam a trafiknál:
- Egy villamosjegyet kérek - a trafikos régi motoros lehetett, mert értette, mit akarok.
- 320.
- Tessék - nyújtottam át az elôre kikészített ezrest.
- Tudna aprót adni?
Kotorászni kezdtem hátizsákom mélyén. 10 korona (cseh). Nem jó. Egy euró. Nem jó. Kétezer líra. (De régi ez a hátizsák!) Szappan (?!) Kiemelô filc. Kétforintos. Huszas.
Büszkén nyújtottam át a húszforintost a trafikosnak, aki zavarba jött.
- Izé, én 320 forintnyi apróra gondoltam.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
4 megjegyzés:
A sztori jó.10 pont.
De.
Aki nagylelküen lengyel turistáknak 960-at ajándékoz az a magyar trafikosnak is adhat 680-t?Vagy???
Na jöhet a zuhany a ribizli rajongóktól!1,2,3,most rajta
Nevtelen, en is gondolkodtam rajta, de a Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki mondasnak nincs olyan megfeleloje, hogy Ribizli, trafikos: ket jobarat, egyutt issza a borat.
Emelett a trafikos dolgozott, miert jutalmazzam meg busas borravaloval azert, amiert nem dolgozott jol?
Újra 10-es
:)))
Megjegyzés küldése