Utcabál

Igazából nem utcabál volt, hanem születésnapi parti. Az egyik “őslakos”, L most volt 81. Mivel többen az utcából születésük óta ismerik L-t, szerveztek neki egy születésnapi partit, amit összekötöttek a forgalomcsillapított zóna megünneplésével.

A meghívó kérte a résztvevő utcabelieket, hogy vigyenek széket, ennivalót és innivalót. Mi vittünk széket, sajttal töltött szalonnába és műszalonnába csavart jalapeñót és pogácsát.



Sokan csilit hoztak. Volt vegetáriánus csili és csili csili. Mások a kertből hoztak egy csomó friss zöldséget és így az utca nyulai gyorsan egymásra találtak, nyers répát, cukkinit és squasht ropogtatva. Hoztak mártásokat is hozzá, de többen natúr ettük a zöldet.



Került sok friss gyümölcs, még egy fürt szőlő is jött valamelyik hátsókertből.

Egy tálból grillezett, édes-csípős csirkeszárnyak rémítették halálra a vegákat. A járdaszegély mellett sorakozott fel a nehéztüzérség T vezetésével. T két méterével daliásan irányította a két behemót grillezőt. A lobogó tűzön hamburgerek készültek. Negyedkilósok a gyerekeknek, félkilósok a felnőtteknek. A felnőtt verzióban két nagyedkilós húspogácsa közé tettek be egy-egy hatalmas sajtszeletet.

T szerint Yoda felnőttnek számított, így a Mester döbbenten próbált elhelyezni az arcában egy, a fejénél jóval nagyobb, marhahúsból készült burgert.

Mivel a Mester húsevő, ezért az ő burgerében nem volt sajt.

A tüzérek még grilleztek csirkéket is - nem tudtam, itt vagy egy KFC-ben találni több felszeletelt pipit.

C közben felváltva ette a pogácsánkat és a paprikát. Teli szájjal mindenkit odarángatott és gyorsan beléjük tömött egy-egy jalapeñót. A dolog piramisjátékszerűen működött, mert sokan azonnal odahívták ismerőseiket és gyorsan megkínálták őket a finomsággal.

Nagyjából negyvenen lehettünk - nem gondoltam volna, hogy ennyien élnek ebben a viszonylag rövid utcában. Amikor már látszott, többen nem jönnek, az egyik főszervező felköszöntötte L-t. A köszöntőt nagy ováció fogadta, ekkor már rávethettük magunkat a pszichodelikus tortákra. L 81 évét meghazudtolva két szelet tortát is elfogyasztott.



A torták után a helybeliek még falatoztak egy keveset a különböző finomságokból. T körbejárt, azokat kereste, akik nem ettek, hanem túl sokat beszéltek. T az ő szájukat gyorsan betömte egy-egy grillezett csirkével. Noha Yoda eddig sem beszélt, most ismét rázárhatta álkapcsait egy méreretes baromfira. Yoda kezdte megszeretni a bulit.

Amikor mindenki jóllakot (kivéve Yodát), R, a főszervező ismét figyelmet kért és bemutatta az önkormányzat egyik tanácsnokát: neki köszönhettük az ingyen növényeket a járdaszigetre. Az ingyen növények anyját óriási ováció fogadta, a kedvező pillanatot a hölgy jó politikusként azonnal kampányolásra használta fel.



Az Egyesült Államok nagy részén ha egy önkormányzatnak nincs pénze valamilyen beruházáshoz, a szükséges pénzt gyakran kötvénykibocsájtással fedezi. A kötvényeket értékesítik (azaz hitelt vesznek fel). A törlesztőrészleteket pedig elosztják az adófizető polgárok között és általában a részletet hozzácsapják az ingatlanadóhoz.

A kötvény kibocsátását népszavazás előzi meg. A település lakói szavaznak: akarnak-e új könyvtárat, sportcsarnokot és ezért akarnak-e a következő harminc évben havi extra pár dollárt fizetni?

Itt most a főút másik oldalán terpeszkedő autókereskedések, (üzletileg) halódó halottasház és elhagyott telkek helyét szeretnék fejleszteni.

A lakók feltettek pár kellemes és kellemetlen kérdést, amit a tanácsos lelkesen megválaszolt, majd mindenki evett tovább.

Mi pedig térképet csinálunk, hogy el ne felejtsük, ki kicsoda az utcában.