Garázsromantika

Prágából indulunk majd vissza New Yorkon át Salt Lake Citybe. Terveink szerint két éjszakát majd Prágában töltünk. Sétálunk egyet, megmutatjuk Yodának a Károly-hidat, ő lepisili és mind boldogok leszünk.

Ma lefoglaltam a szállodai szobát. Prágáig Yodával együtt öten megyünk. Egyikünk tolószékben - így az átlagosnál picivel komolyabb logisztikai feladat volt szállásunk lefoglalása. Kelet-Európában időnként megesik, hogy a mozgáskorlátozott szobákat a szálloda padlásterében alakították ki - a lift pedig nem megy fel oda, csak egy csigalépcső. (Viccen kívül, régebbi budapesti négycsillagos szállodák mozgáskorlátozott szobáiba gyakran nem fér be a motoros tolószék.)

Kicsit olyan ez, mint a Szent István bazilika (székesegyház) mozgáskorlátozott liftje: van, de üzemen kívül. Kilenc éve. Állandóan.

Hosszan válogattam szállodák között. Legyen reggeli! Ne legyen nagyon messze - nagyon jó ajánlatokat láttam 30 km-re Prágától. Ha van a közelben kerekesszékkel megközelíthető metróállomás, még jobb. (Prága egyik metróvonalának összes állomása akadálymentes.) Ha pedig mindezért nem kérnek sokat, még jobb.

Végül kompromisszum született: belvárosközeli szállodát választottam - jó tömegközlekedés nélkül. Majd taxizunk. Írtam egy emilt a szállodának, hogy tényleg akadálymentes-e, mi a helyzet Yodával és hogy vállalnak-e reptéri transzfert. Két órán belül válaszoltak. Annyira meghatódtam, hogy azonnal lefoglaltam a két szobát.

Foglalás közben a szálloda felkínált mindenféle egyéb szolgáltatást. Ez teljesen megszokott dolog. A körítés is, ahogy ajánlották az extrákat: akarjuk-e kellemesebbé és romantikusabbá tenni tartózkodásunkat?

Ilyenkor általában hajókirándulást, városnézést, száz szál vörösrózsát, behûtött pezsgôt ajánlanak. Mi most azonban más ajánlatot kaptunk romantikus szolgáltatásként:

- Kérünk-e garázst az autónak?