2011. szeptember 14., szerda

Yodüsszeia III - Éjjeli rémület

Train

Csör-csörr-csörr-csörr - mondta vekker. Kinyitottam a szemem. Fél négy volt. A vonat állt valahol.

Talpraálltam. Néztem. Próbáltam fókuszálni. A világ kezdett alakot ölteni, már ha világnak van reggel háromharminckor alakja. Ha van akkor egyáltalán világ.

- Ezért kapta a ropogós Euróbankót, hogy ne ébresszen fel - dohogtam a hálókocsikalauzt szídva.

A MÁV információsa azt mondta, a vonat reggel négyre ér Prágába. Elvira, a szeszélyes mávos nőszemély hasonló információt adott.

Kinn csend volt - mi a fenét várok háromharminckor reggel?

- Ez még nem lehet Prága - szögeztem le.

Felöltöztem. Összepakoltam. Felébresztettem Yodát, aki méltatlankodva vette tudomásul az inzultust.

Csörr - mondta a telefonom. L volt, aki pont Prágában volt és megígérte, hogy reggel négyre kijön elém a pályaudvarra.

- Szállj le, Prágában van a vonat! - mondta L.

- Nem szállok le. Ez a vonat nincs Prágában.

- De itt van. Látom.

- De ez a vonat nincs Prágában, én is látom.

Ebbe a dilemmába Schrödinger macskája is belezavarodna. Yoda azonban bebizonyította, hogy ő nem Schrödinger macskája: visszamászott a dobozába és aludt tovább.


- Hol vagy? Rossz vonatra szálltál? - tette fel L a kézenfekvő kérdést.

Tudtam, nem lehetek rossz vonaton. De Prágában se lehettem.

Kihajoltam. Egy vasutas közeledett a messzeségből.

- Helló! - szólítottam meg tíz perc múlva, amikor odaért - Prague?

- Buhahua - mondta az ember, legyintett és továbbment. Még jobban kihajoltam.

Pardubice - olvastam. Már nem tudom, miért, de egyszer sétáltam Pardubicében. Szép főtere van és jó száz kilométerre található Prágától. Aggódni kezdtem. Hogy fogunk három perc alatt megtenni száz kilométert? Ennyire jó lenne a cseh vasút?

Aztán telefonált L:

- Hatra érkezel.

Mint kiderült, a Budapestről nyolckor induló szerelvény nagy része négyre ér Prágába, de a hálókocsik hatra. Csak erről a MÁV nem szólt semmit.

Visszavetkőztem pizsamára, gondolatban bocsánatot kértem a kalauztól és a MÁV-ot meg Elvirát átkozva követtem Yoda példáját és aludtam Prágáig.

Error

2 megjegyzés:

Boston2 írta...

Azért ez elég fura.
Még szerencse, hogy a repülőn nem így van, mint a viccben.

Szőke nő ül a repülőgép első osztályán. A stewardessek győzködik, hogy az ő jegye a másodosztályra szól, cuccoljon át oda. A szőke meggyőzhetetlen, ő nem megy sehova, neki itt kényelmes. Arra megy a pilóta, megkérdezi mi a probléma. A stewardessek közlik, hogy a szőke jegye a másodosztályra szól, de nem hajlandó távozni. A pilóta gondolkodik, majd odahajol a szőkéhez, valamit a fülébe súg. A szőke szó nélkül feláll, és átcuccol a másodosztályra.
A stewardessek elhűlve nézik. Kérdezik a pilótát, mit mondott a szőkének. A pilóta elmosolyodik: Csak annyit, hogy az első osztály nem Ausztráliába utazik...
Bocs, ha ismert...

ribizlifozelek írta...

:))))

Sok kereses utan pdf-ben meg lehet talalni, mikor erkezik a vonat, de en, egyszeri utaskent megelegedtem Elvira es a penztarosok infojaval.