Kövületek az Ophir-kanyonban

Piritet kerestünk Ophir mellett.

Hogy miért keresünk köveket, az egy másik történet, azt majd szintén elmesélem később.

Most egyelőre a piritet kerestük egy bánya törmelékében.

Láttam egy helyet, ahol úgy nézett ki van pirit, de nem mertem odamenni. Annyira nem kell.

Pedig építettek egy falat is valaha a bányászok, hogy helyén tartsa a kőfolyamot. 

Inkább máshol kerestük a piritet, ahol nem volt annyi.

Találtunk is pár kisebb darabot - miközben Puppey pár faágat alakított forgáccsá, hogy ki ne jöjjön a gyakorlatból.

Aztán ahogy turkáltuk a köveket, láttam, hogy Puppey kiválasztotta a legnagyobbat és lemosta egy kicsit, miközben szájából még mindig kilógott egy faág.

Ahogy a legnagyobb követ néztem, valami szabályosat láttam rajta.

Kicsit közelebbről is megnéztem és valóban, valami volt a falóban, izé a kőben.

Ekkor elkezdtük nézni és láttuk, hogy rengeteg kövületet látni a sziklában.

Némelyik kövület korai számítógépes űrhajógrafikára emlékeztetett valami játékból, ami az űrhajó pályáját mutatja.

A kerekek azok korallok voltak és lehet, hogy az űrhajóra emlékeztetők is.

Legalábbis egy kövületazonosító oldal szerint. Nem magamtól vagyok ilyen okos.

Sokkal érdekesebbek voltak, mint a piritek.

Ellentétben azonban a kisebb pirit-darabokkal, ezeknek a kövületeknek a nagy része maradt ott a sziklákban.

Utóbb olvastam, hogy ki lehet piszkálni, de minek. Ott szebbek a kőben.

Régészkedés - ásd magas kövületek

Gyönyörűen jelölt ösvény vezetett az ásatási helyre.

Egy lelket se láttunk se most, se két éve.

Akkor még az információs táblánál volt pár szerszám, a regiszter mellett, amit szabadon lehetett használni az ásatáskor.

Ezeket a szerszámokat azóta elvitte vagy a Covid, vagy a válság vagy egy ragadós kezű látogató.

Így most a saját felszerelésünkre voltunk utalva.

Oak Springs egy fura hely. Közföldön van, Caliente és az Extraterrestrial highway között. Bárki eljöhet ide és szabadon kereshet fosziliákat. Ásni kell egy kicsit és keresni. Kicsit olyan ez, mint ahol a geodákat ástuk vagy, ahol a trilobitákat kutattuk.

Csak itt tényleg nem volt senki rajtunk kívül. Esetleg egy-két keselyű, amint ellenőrizte, hogy elhoztuk-e ebédjüket.

Az ösvény végén ott volt az ásatási terület.

Érdekes volt, hogy pár méterenként más színű kőzetben lehetett kutatni.

Lelkesen ástunk és egyre érdekesebb dolgokat találtunk.

Közben persze vigyáztunk a kriptobiotikus talajra, ami él és virul - ha nem lépnek rá.

Mi nagyon szép dolgokat találtunk és mivel lehet, el is vittünk pár szebb kövületet.

Most jórészt növényeket találtunk, két éve Yodával leltünk pár állatot is. Meg dendritet (lásd lenn), ami a közet közé beszivágró ásványi anyagokat tartalmazó víz nyoma.

Akkor Yoda behúzódott az árnyékba és vigyázott a hátizsákra.

Az volt az érzésem, hogy nagyon jól szórakozik rajtam, ahogy lihegve, izzadva ások.

Amikor kitöröltem a verítéket a szememből, hallottam is, ahogy mondta:

- Akkor szólj, ha le kell mosni...

Kövületvadászat a Donner-hegyen

A Donner-hegyet a mormonok nevezték el a hágón 1847-ben leereszkedő, balvégzetű telepeskaravánról. Donnerék több hónapos útjuk során mindent elrontottak, amit el lehetett rontani. Itt, az Emigration Canyon torkolatánál is ez történt.

A kanyon végét ők járhatatlannak találták és ezért inkább a nehéz ökrösszekereket feltolták a rövidebb úton a majdani Donner-hegyre, majd leeresztették őket a másik oldalon. Ettől az ökrök és az emberek kikészültek, de pihenő helyett a karaván tovább haladt a végzete fele.

A mormonok Donnerék ösvényét követték, de amikor látták, hogy ők megmászták a meredek hegyet, inkább fejszét ragadak és négy óra alatt sikeresen ösvényt vágtak az erdőbe.

Mi most nem a történelmi emlékek miatt jöttünk ide, hanem azért, hogy kövületeket vadásszunk. Persze tudom, kövületet nem télen kell vadászni, hanem tavasszal, de nekünk ez most jutott eszünkbe. Különben is, itt Utahban csak figyelni kell és mindenfélét lehet találni.

Kis keresés után meg is lett a kőfejtő, ahonnan az út építéséhez vitték a követ és ahol kövületek is vannak.

Mi elgémberedő ujjakkal kerestük a kövületeket, bontottuk szét a rétegeket és találtunk is pár érdekes dolgot.

Például Dr Pepper babkonzervet, aminek láttán nem tudtunk elvonatkoztatni a DrPepper nevű üdítő kátrányos, Fagiforos ízétől.

Emellett találtunk még kristályokat és szép köveket. Meg őzkakit. Kövületet most nem.

Kővévált erdő

Petrified
Originally uploaded by ribizlifozelek

A helyes kifejezés megkövült erdő lenne, de a kővé vált sokkal szebben hangzik és mivel nem szakmabeli vagyok, ennyi költői elirást megengedhetek magamnak.

Három éve már majdnem eljutottunk ide, de aztán ezt az egynapos kitérőt kihagytuk utitervünkből, inkább több napot voltunk Mesa Verdében. A reggel azonban, az előző esti bőséges lakoma ellenére már a kővévált erdő közelében talált minket.



Az erdőt nem egy gonosz varázsló, hanem egy vulkánkitőrés változtatta kővé. Sok-sok véletlen kellett sok-sok millió évvel ezelőtt ahhoz, hogy a fákból ne hamu, hanem a valódihoz sokszor megtévesztésig hasonló fa legyen.

A megkövült fa óriási üzlet. A nemzeti park körül rengeteg erre szakosodott boltban árulnak megkövült fadarabokat, illetve rönköket. Ha valakinek az őse egykor jó helyre telepedett le és a birtok tele van ilyen rönkökkel, akkor bármilyen favágónál jobb üzletet csinál.

Gyűjtögetők a nemzeti parkba is járnak,de itt mindenütt szigorúan lesik a látogatókat, nehogy valaki elvigyen akár egy megkövült forgácsot is. Belépéskor nyilatkozni kell, van-e nálunk ilyen kövület. A parkolókban, ösvények mentén kicsi, napelemes telefonokon lehet bejelenteni a gyüjtögető életmódot folytatókat. A szokásos térképhez előre kitöltött formanyomtatványt is adnak, hogy könnyebb legyen bejelenteni a tolvajokat. Természetesen fel vannak sorolva a büntetési tételek is, csak úgy miheztartás végett.



Más nemzeti parkban ilyen készültséget nem nagyon láttunk, de ez érthető is, egy grizzlit sokkal nehezebb zsebrevágni és elvinni szuvenirnek.



Iszonyú szél volt. Ahogy sétáltunk, már-már azt vártuk, mikor kapja fel szél valamelyik farönköt. Néha Yodát pár lépéssel arréb is tette egy fuvallat. Szőre lelapult, farka libegett. Nem szerette a helyzetet.

De legalább itt sétálhatott benn kutya. Ez volt az egyetlen nemzeti park, ahol az ösvények jó részén lehetett kutyával mozogni. Természetesen vittünk magunkkal zacsit, ami megtelve is szabadon lengett a szélben, amig be nem fejeztük jókora körsétánkat a rönkök között.

- Yoda, ezek a fák kétszáz millió évesek - mondtuk. A Mester meglepődött, majd némi tisztelettel emelte fel a lábát.

Kövületvadászaton

Herrings
Originally uploaded by ribizlifozelek

(Elöljáróban megjegyzem, a kép ilusztráció. A gyűjtött több tonna fosziliát még nem fotóztuk le.)

Sokszor olvastuk, Utah a kövületvadászok paradicsoma. Valamelyik este egy utifilmet is láttunk arról, hogyan találnak szebbnél szebb trilobitákat a hegyekben.

Utánaolvastunk és kiderült, hogy Utahban rengteg helyen lehet kövületeket találni. Van olyan bánya, amit a hivatásos kövületgyűjtők és kereskedők béreltek ki. Az általuk a bánya peremén túl lökött törmelék pedig szabadon kutatható. Vannak olyan állami tulajdonban lévő területek, ahol a kövület a földön hever. Picit arrébb a topáz hever a földön. Ezekkel a kincses zugokkal egy baj van: fél napot kell négykerék meghajtású terepjáróbban zötyögni, majd mászni egy keveset. Fakultatív programként csörgőkígyókat is lehet megfigyelni közben.

Találtunk viszont egy olyan helyet, ami személygépkocsival "jó állapotú makadámúton" megközelíthető, rengeteg a foszília . Az ember odamegy, fizet, kap egy kalapácsot és egy vödröt és keresheti a kövületeket a kövekben.

Elmentünk.

Autóztunk egy csomót autópályán, majd a 6-os úton. Miután elhagytuk Eurekát szinte megszűnt a forgalom. A következő 70 km-en alig egy tucat autót láttunk. Majd jött egy óriási hőerőmű és Delta.

Delta egy 3000 fős település a sivatagban. Rettenetesen fontos hely, innen tovább 120 km-en át nincs semmi. Nincs benzinkút, nincs falu, település, Coca-cola és civilizáció, csak bokrok, elhagyott bányák, tavak és kő meg por. Aztán valószínűleg jön egy Delta-szerű kisváros, majd ismét a semmi.

Deltában viszont van (volt) internálótábor és sci-fi naperőmú, amit valamikor majd meg fogunk nézni.



A Semmiben mentünk még 50 km-ert, majd az 56-os mérföldkőnél jobbra fordultunk a a jó állapotú makadámútra, ami személygépkocsival is járható. Legalábbis a kövületes cég szerint. Szerintünk leginkább terepjáróval járható, száraz időben. Most száraz idő volt. Személyautóval is el lehetett evickélni, de csak nyugisan. A következő 30 km másfél óránkba telt. Csak mentünk a semmiben, hosszú porcsíkot húzva magunk után.

Már-már vissza akartunk fordulni (hova?), amikor megérkeztünk. Még le kellett ereszkedni egy vízmosásba (egyesben, a féken állva), aztán felmászni a másik oldalon, egyesben, óvatosan, remélve, hogy senki nem jön szembe.

És ott voltunk. Mögöttünk valahol messze a kiszáradt Sevier-tó, körülöttünk a kiszáradt vidék és a fosziliák.



Volt itt egy külszini fejtés, meg egy bódé. A bódéban ült egy ember, aki szedte a pénzt és adta a vödröt. 28 dollár fejenként két órára. Plusz adó. Utahi jogosítvánnyal 20% kedvezmény. Bankártyával is lehet fizetni.

Megkérdezte, honnan jöttünk. Megmondtuk. Nézett egyet, majd megjegyezte, csehek már voltak itt, de magyarok még nem. Aztán adott egy vödröt és két kalapácsot.

Kicsit tamáskodva jöttünk ide, hogy fogunk mi kövületeket találni. Egyszerűen találtunk. Megmozgattuk a köveket, ütögettük az üledékes palaszerű kőzetet, amíg lapokra nem vált szét és gyűjtöttük a trilobitákat. Eképesztő volt, másfél óra alatt megtelt a három vödör kővel. Voltak jó kövek, amikből teljesen ép kövületek kerültek elő, mások megsérültek a kalapálás során. Idővel egész jó taktikát fejlesztettünk ki. Szétkalapáltunk pár szikát és gyűjtöttük belőle a kincset.


View Larger Map

Amikor végeztünk, már alacsonyan járt a nap. Nem akartunk a földúton sötétben kimenni, inkább gyorsan átválogattuk a köveket. A három vödör kövületből egyet tartottunk meg. Bepakoltuk őket a felismerhetetlenül poros autóba, aztán hazatértünk.

Egy kérdés maradt, mit lehet csinálni egy vödör háromkarélyos ősrákkal és egyéb megkövült féreggel?