Nem április elseje

Igazán szólhatnának az időjárásnak, hogy téved.

Április elseje tegnap előtt volt.

Nem ma.

Különben is, viccnek ez durva.

Utahi tavasz

Utah klímája négyévszakos és ha valakinek szerencséje van, ezeket egy nap alatt megtapasztalhatja.

Noha ezt rendszeresen megéljük, engem ez mindig megdöbbent és két-három évente meg is írom.

Az, hogy reggel boldog tavasz van, süt a nap és minden virágzik és gondolatban én már nem tudok mit csinálni a gyümölcsfákon termő finomságokkal, szinte nyár van, aztán egy őszi vihar után minden megváltozik,

A virágokat beborítja a hó és már tudom, gyümölcs az akkor lesz, ha veszek a piacon.

Ilyenkor csak annyit tudok tenni, hogy a döbbenten pislogó Puppeyval felmegyek a hegyekbe játszani a hóban.

Mert hát messze van a hivatalos tél kezdete. Ez csak valami átmeneti hiba.

És hát Utahban vagyunk, a tél nem tart sokáig, délután már megint tavasz van, csak az újra fehérbe borult hegyek emlékeztetnek az év utolsó (?) nagy hóviharára.

Yoda sétál

- Menjünk séltálni! Menjünk sélálni! - fogadott hajnalban, úszás után Yoda.

Yoda az ajtóban volt és lelkesen ugrált.

- Menjünk, MOST!

- Pisilni kell? Kakilni kell?

- Menjünk, menjünk, menjünk.

Elindultunk.

Yoda nekiiramodott és ment, nagy sebességgel egyenesen. Pillanatok alatt elhagytuk a szokásos területünket és csak mentünk.



Egy szép, addig ismeretlen utcában jártunk csinos, régi házak között.

Még a részletek megnézésére se volt idő, mentünk, mintha egy bölény közeledett volna hozzánk.



Pedig volt itt minden, íves ablak oszlopfővel, százéves kerítés kapuval (lásd az első fotót) és fák, fák, amiknél a Mester meg-megállt.




Én jobban megcsodáltam volna pár házat. Példálul az erkélyeset.



Nem gondoltam volna, hogy errefele ilyen szép régi házakra bukkanok.



Régi, száztíz éves sorházak elött suhantunk el, aztán hasonló sebességgel mentünk hazafele.



Már otthon voltunk, amikor sikerült megkérdezni a Mestert:

- Yoda, ez mi volt?

- TAVASZ VAN!

Itt a tavasz!

Itt a tavasz.

Lehet kertészkedni.

És gondolkodni mindenféle projekteken. Közben le kell nyírni a füvet. Semmi se tökéletes.

Ott a farka!

- Ott a farka! - mondta Yoda és azonnal bosszút állt volna a vérmókuson, ha hagyom. De nem hagytam, inkább megnéztem, hogy iszik, a mókus, aztán elmentünk sétálni.



Visszafele hangos csámcsogást és még hangosabb cserregést hallottunk. A mókus egy ágvillában ült és harsogva evett valamit, közben egy harkály kopácsolt.

Talán tényleg itt a tavasz...

Utahi tavasz

A repülőn már ennyhén sokkolódó C-nek el lett küldve a helyi mondás, miszerint ha tavasszal nem tetszik az időjárás, várj tíz percet.

Azt is mondták neki, hogy rövid utahi tartózkodása alatt bármire számíthat a strandidőtől a hóviharig. Valószínűleg ezen mosolygott egyet, mint színes kis helyi túlzáson.

Aztán leesett az álla.



Gondolom én, a helyi botanikus kert se ilyen vásárra gondolt, amikor kihelyezte a hírdetést...

Sivatagi tavasz

Ilyenkor kell Dél-Utahba jönni. Tavasz van és nyílnak a virágok. 

Ez azért is jó, mert ilyenkor, ha toronyiránt megyünk, látni, hol vannak a kaktuszok. 

Tavaszi ruha

A ház előtt álló három díszszilvafa ismét felöltözött a hosszú tél után.



Néha esett, néha fújt, időnként jött egy hóvihar, ami eltüntette a virágok egy részét a fák tetejéről, de a tavasz csak jött.



A fák pedig egyre szebbek lettek.



Mi pedig egyre jobb kedvvel lépünk ki a házból, megcsodáljuk a virágokat, a rügyeket, Yoda pedig a szomszéd kertje helyett először a mi fáinkat üdvözli.

Mit akarok?

Mit akarok én április végén háromezer méteres hegycsúcsok között egy völgy fenekén, aminek legmélyebb pontja is ezerkétszáz méter magasan van?

Mit akarok?

Hogy reggel ne kelljen letakarítani a havat az autóról.

Természetesen óhajom teljesült: gyalog mentünk.

Jön a tavasz!

Jön a tavasz.
Már a meteorológus is megmondta, jön a tavasz!

Hamarosan igazi tavaszi idő lesz!

Napsütés, virágok, méhecskék, döngicsélés, zümmögés.

TAVASZ! Vasárnap tizenöt-húsz fok lesz!

Mi vasárnap reggel indulunk vissza Salt Lake Citybe.




(A fénykép illusztráció. Bostonban készült ugyan, de hat éve.)

Ideiglenes tavasz

A hó-hideg-eső-napsütés-hideg-hó ciklus bővül. Közeledik a tavasz. A fák rügyezni kezdtek. Vakmerő krókuszok dugják ki fejüket a földből.



Éhező, csont-bőr mókusok keresik titkos vésztartalékaikat az avarban és ölelik kétségbeesetten kedvenc fáikat, miközben a feneküket lehúzó gravitációval küzdenek.



De a tavaszt nem kell túl komolyan venni.
Tegnap egész nap szakadt a hó és holnapra kisebb hóvihar várható.

Vajon ehető a fagyott krókusz?

Tavasz...

April in SLC
Originally uploaded by ribizlifozelek

Elvileg tavasz van. Már majdnem nyár. A virágok méhecskéket csalogatnak magukhoz, a madarak óriási rönköket cipelnek a fészekbe, a szemetesemben pedig megszaporodtak a Viagra-reklámok.

Tavasz van!

Ehhez képest reggel havazott.



Aztán esett és havazott, de a végén meggondolta magát és csak a hó szakadt.



Yoda utálta.

- Mondjunk inkább klímaváltozást, a globális felmelegedés kifejezés jelenleg értelmezhetetlen - mondta.

A vidám tavaszi madarak

Party time
Originally uploaded by ribizlifozelek

Tavasz van. Kibújtak a krókuszok. Az ibolyák ibolyaillatot lőnek a levegőbe. A macskák énekelgetnek, a tévében pedig tavaszi reklámokat adnak. A madarak meg szarnak.

Nem tudom, mi történt. Talán az autó feletti fa ideális egy madárpartihoz. Vagy tavasz lett és a madarak mindent összeettek és hasmenésük lett. Vagy ez egy udvarlási stratégia része. Nem tudom, de hirtelen a kocsit beborította a guánó.

Fel is néztem a fára, hogy ki volt, de csak szemérmes pillantásokat kaptam válaszul.



Gondoltam, elmegyünk mosóba és átállunk egy másik fa alá.

Aztán a természet megoldotta a dolgot.



A krókuszok visszabújtak, az ibolyák beszüntették az illatozást, a macskák és a madarak eltüntek.

Néztem Salt Lake Cityt és azon gondolkodtam, ez egy április elsejei tréfa-e.

Cicamica

Can I play with Yoda?
Originally uploaded by ribizlifozelek

Békés este volt. A sütőben készült a kenyér, Yoda a heverőn horkolt, a dvd-n Bourdain ropogtatott egy darab töpörtyűt. Csak a szakács-író magyarázata hallatszott. Békésen kopogtak a billentyűk, húsz újj püfölte őket és állított elő egyre több e-szemetet.

Idilli este volt. Csend, kenyérillat a lakásban, töpörtyű a tévéen, amikor valami rettenetes hang hasított bele a nyugalomba, mint kés a fej salátába:

- MIAUUUUUUUUUUU!

Yoda összerezzent és hozzánk bújt. Mi megremegtünk és összebújtunk.

- MIAUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUU!

A macska olyan hangott adott ki, mintha érzéstelenítés nélkül becsípték volna a farkát egy ajtóval.

Összeszedtem minden bátorságomat és elindultam.

- MIAUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUU

A folyosó visszhangzott. Az emberek mocorogtak a házban. A szomszédból kilépett a Lóarcú lány. A Lóarcú lány egy aranyos szomszéd és arról lehet megismerni, hogy egérfogai vannak (meg lóarca).

Elindultunk felfele a lépcsőn. A legrosszabbra számítottunk: a Klán macskákat nyúz az emeleten.

Az ablakban a folyosó végén aztán megláttunk egy cicát.

- MIAUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUU

Összenéztünk: Tavasz van.

Kinéztünk az ablakon: hat-hét kandúr hemzsegett lenn és várta, hogy udvarolhasson a cicamicának.

- MIAUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUU - üvöltötte bele az éjszakába a cicmarek, mi meg visszakívántuk a telet.

Színek és fények

Anniversary Inn
Originally uploaded by ribizlifozelek

Valamiért Salt Lake Cityben gyakran bársonyosak a fények. Nagyon sok helyen sikerült olyan pillanatokat kifognom, amikor a színek a szokásosnál is élénkebben ragyognak, de valamiért itt különlegesen sokszor látni ilyet.

Lehet, a magasság miatt van. A helybeliek mondhatják, hogy koszos a levegő - valahogy ez a link">szmog csak nagyon ritkán látszik.

Mi is elhatároztuk, kihasználjuk ezt a csodás napsütést és elmegyünk a South Templere fotózni és sétálni.



A fenti Atlas lehetne Párizsban, Budapesten vagy bárhol máshol Európában. Úgy látszik a dúsgazdag bányabirtokosok az óhazát tekintették mintaképüknek. Talán azért is hasonló Budapest és Salt Lake City főutcája, mert mindkét város hírtelen vagyonosodó újgazdag volt a 19. század végén.

A sok pénzből pedig valami csillogó, reprezentatív dolgot kellett építeni. Mivel sok mágnás a semmiből kapaszkodott fel, még csillogóbb dolgokat építettek.

Thomas Kearns is szegénysorból küzdötte (ásta) fel magát Utah leggazdagabb emberei közé. Barátjával és társával, David Keithfel ő találta meg és vonta művelés alá Park City leggazdagabb bányáját.

A pénzből szenátusi tagság, sok-sok törvényjavaslat és törvény lett. Némelyik közülük ma is vállalható lenne.



Kearns halála után palotáját felesége örökölte, aki a fényűző épületet Utah államra hagyta azzal a kikötéssel, hogy itt kell legyen a kormányzó rezidenciája. A parlamentnek ezt nem kellett kétszer mondani, attól kezdve itt volt a kormányzó rezidenciája.

Ma is itt van.

Megnéztem, az épület természetesen látogatható, úgyhogy majd belülről is megnézzük.

Tavasz!

Ford
Originally uploaded by ribizlifozelek

Ígérem, ez után a bejegyzés után egy darabig nem lesz több őrültet bemutató írás, de az alábbi eset tegnap történt, így a tegnap esti poszthoz tartozik. (Érdemes megnézni mégegyszer azt a bejegyzést, mert belinkeltem egy illusztáló filmet a youtuberól.)

Április van, tavasz, csivitelnek a kikericsek, pitymallnak a gyurgyalagok, forrnak a hormonok, úgyhogy egy derék gördeszkás fiú fogta magát, gördeszkára pattant. Kötelet kötött derekára, de nem ám vezeklési szándékkal, hanem azért, hogy a kötél végét karabinerrel egy terepjáró lökhárítójához kapcsolja.

Odakapcsolta.

A terepjáró elindult, a fiú hanyattesett. Szerencsére a sofőr meghallotta a repedő fejből a túlnyomás miatt sziszegve távozó levegő zaját és egész gyorsan megállt.

A fiú túlélte, igaz, a fejét nagyon rondán beütötte - de hát azért úgysem nagy kár, addig se volt benne sok minden.

Az ember akinek terepjáró esett a fejére - Fura hírek

Nut, sweet nut...
Originally uploaded by ribizlifozelek

Délután végignéztem a helyi híroldalakat. Rekordmennyiségben szerepeltek hülye hírek. Lehet, tavasz van, virágoznak a fák és hegylakók mászkálnak az utcán.

A jóidő kicsábított egy bázisugró hegymászót. A fickó felmászott egy hatvan méter magas sziklára, ugrott, megrántotta a zsinórt és pafff. Eltört a lába meg pár bordája.





Közben Ausztráliában megkerült egy elveszett kutyuka, akit négy hónapja lesodort a hullám a gazdi hajójáról. Az állatka úszott tíz kilométert a tengerben, kimászott egy szigeten, megrázta magát és négy hónapon át kecskegidákon élt. A vadőrök befogták. Most boldog, újra a gazdikkal lehet - igaz, a friss kecskehúsról le kell mondania.

Egy hölgy kétségbeesetten felhívta a 911-et, mert nem volt elég rákocska a salátjában.

Egy pasi úgy döntött, benzinnel mossa le lakásában a falról a makacs koszt. Aztán rágyújtott.

Egy másik fickó valamit meg akart nézni a terepjárója alvázán, felemelte az emelővel, bemászott alá, majd a kéttonnás autó ráesett a fejére. Keményfejű fickó lehet, mert túlélte.

Tavasz van.

Tavaszodik

Salt Lake City
Originally uploaded by ribizlifozelek

Tavaszodik.

Igaz, csak pár napja hullott 21 centi hó a városban és még két-három hónapig hó lesz a hegyen. Vagy négyig. Esetleg ötig. Lenn meg fagy.

De süt a nap.

A tavasz igazi jele pedig, hogy a mexikói szomszédok kitették a kanárit szellőzni a verandára. Hogy az énekes madár ne legyen egyedül, utána tették a muzsikát és a vidám mexikói zene beöltötte az utcát.



A fülbemászó dallamok kiáradtak a készülékbő és beszivárogtak a lakásba, a fülekbe, az agyakba. Lakodalmas rock spanyolul. Modern népzene. Vidám, ritmusos, a szerelemről szól, a megcsalásról, az ÉLETRŐL. Kell ennél több a sztereotípiák megerősítéséhez?