MIT és Cambridge

William Brooks előrelátó ember volt. Vagy csak szerencsés, de ezt ma már nehéz megmondani. Brooks Cambridge polgármestereként kemény csatákat vívott a városi tanácsokokkal, képviselőkkel és választópolgárokkal, de végül keresztülvitte az akaratát és 1911-ben egy hatalmas, mocsaras, használaton kívüli területet odaadott az MIT-nek.

- De oda lehetne gyárakat is építeni!

- A diákok szegények és megzavarják a közrendet!

- Mire jó egy egyetem?

- Pazarolja az adófizetők pénzét!

Cifrábbakat is mondtak a polgármesternek, de William Brooks nem tágított és a MIT átköltözött a Backbayből a Charles-folyó másik oldalára, Cambridge-be.



Brooks felismerte, hogy a cambridge-i ipar hanyatlik és, hogy a gyárakból a város nem fog sikeresen hosszú távon megélni. A polgármester remélte, hogy az egyetem tőkét és új üzleti lehetőségeket fog a városba vonzani.

Igaza lett.
A gyárak eltüntek és üres romjaikat az egyre gazdagodó MIT vásárolta fel. Ami megmaradt, annak jó része a Harvard tulajdonába került.



Az MIT az új területe egy részén vállalkozásokba fogott illetve bérbe adta az itt emelt épületeit. Az egyetem évi több, mint nyolc milliárd dolláros bevételének jelentős része innen származik. Az MIT ezek után a bevételek után évente 33 millió dollár adót fizet Cambridge-nek.

Sokkal komolyabb bevételt jelent az a pénz, amit az MIT-s diákok elköltenek a városban. Itt laknak, esznek, vásárolnak, szórakoznak.



Az MIT-s metrómegálló, a Kendall környéke is átalakult. A gyárak szegélyezte Main Street környékén biotechnológiai és géntechnológiai laboratóriumok jelentek meg. Cégek tucatjai helyezték ide kutatórészlegeiket. Napjainkban a Main Street másfél kilométerén található az biotechnolológiai kutatórlaboratóriumok legnagyobb koncentrciója az Egyesült Államokban.



Az ideköltözőknek lakniuk, enniük és szórakozniuk is kell. Az egyetemeknek, laboroknak komoly személyzetre van szükségük. Mindez szintén Cambridge-t gazdagítja.



A kozmopolita diák- és kutatótömeg miatt Cambridge kulturális életét tekintve világváros. Nem olcsó - de ezt az egész bostoni agglomerációról el lehet mondani.



Az MIT mellett még kilenc másik felsőoktatási intézmény található Cambridge-ben. Három közülük, a Harvard, a MIT és a Tufts a világ kétszáz legjöbb egyeteme közé tartozik.

A világ összesen hétszáznyolcvan Nobel-díjasából százhuszonkilenc díjazott élete valamelyik szakasza egy cambridge-i egyetemhez köthető.



Cambridge jól járt az egyetemekkel. Az egyetemek jól jártak Cambridge-dzsel. Természetesen a város szeretne még több pénzt látni az egyetemekből és az egyetemek szeretnének kevesebb pénzt fizetni a városnak, de az kétségtelen, száz éve megérte "agyakba" fektetni a pénzt - azaz a használaton kívüli mocsarat.



Csak az a fránya tél ne lenne...



Forrás:
- Tracy, Jan: As MIT rises, so does its city, Boston Globe, 2011. április 4.
- Becoming MIT: Moments of Decision