Igazából nem utcabál volt, hanem születésnapi parti. Az egyik “őslakos”, L most volt 81. Mivel többen az utcából születésük óta ismerik L-t, szerveztek neki egy születésnapi partit, amit összekötöttek a forgalomcsillapított zóna megünneplésével.
A meghívó kérte a résztvevő utcabelieket, hogy vigyenek széket, ennivalót és innivalót. Mi vittünk széket, sajttal töltött szalonnába és műszalonnába csavart jalapeñót és pogácsát.
Sokan csilit hoztak. Volt vegetáriánus csili és csili csili. Mások a kertből hoztak egy csomó friss zöldséget és így az utca nyulai gyorsan egymásra találtak, nyers répát, cukkinit és squasht ropogtatva. Hoztak mártásokat is hozzá, de többen natúr ettük a zöldet.
Került sok friss gyümölcs, még egy fürt szőlő is jött valamelyik hátsókertből.
Egy tálból grillezett, édes-csípős csirkeszárnyak rémítették halálra a vegákat. A járdaszegély mellett sorakozott fel a nehéztüzérség T vezetésével. T két méterével daliásan irányította a két behemót grillezőt. A lobogó tűzön hamburgerek készültek. Negyedkilósok a gyerekeknek, félkilósok a felnőtteknek. A felnőtt verzióban két nagyedkilós húspogácsa közé tettek be egy-egy hatalmas sajtszeletet.
T szerint Yoda felnőttnek számított, így a Mester döbbenten próbált elhelyezni az arcában egy, a fejénél jóval nagyobb, marhahúsból készült burgert.
Mivel a Mester húsevő, ezért az ő burgerében nem volt sajt.
A tüzérek még grilleztek csirkéket is - nem tudtam, itt vagy egy KFC-ben találni több felszeletelt pipit.
C közben felváltva ette a pogácsánkat és a paprikát. Teli szájjal mindenkit odarángatott és gyorsan beléjük tömött egy-egy jalapeñót. A dolog piramisjátékszerűen működött, mert sokan azonnal odahívták ismerőseiket és gyorsan megkínálták őket a finomsággal.
Nagyjából negyvenen lehettünk - nem gondoltam volna, hogy ennyien élnek ebben a viszonylag rövid utcában. Amikor már látszott, többen nem jönnek, az egyik főszervező felköszöntötte L-t. A köszöntőt nagy ováció fogadta, ekkor már rávethettük magunkat a pszichodelikus tortákra. L 81 évét meghazudtolva két szelet tortát is elfogyasztott.
A torták után a helybeliek még falatoztak egy keveset a különböző finomságokból. T körbejárt, azokat kereste, akik nem ettek, hanem túl sokat beszéltek. T az ő szájukat gyorsan betömte egy-egy grillezett csirkével. Noha Yoda eddig sem beszélt, most ismét rázárhatta álkapcsait egy méreretes baromfira. Yoda kezdte megszeretni a bulit.
Amikor mindenki jóllakot (kivéve Yodát), R, a főszervező ismét figyelmet kért és bemutatta az önkormányzat egyik tanácsnokát: neki köszönhettük az ingyen növényeket a járdaszigetre. Az ingyen növények anyját óriási ováció fogadta, a kedvező pillanatot a hölgy jó politikusként azonnal kampányolásra használta fel.
Az Egyesült Államok nagy részén ha egy önkormányzatnak nincs pénze valamilyen beruházáshoz, a szükséges pénzt gyakran kötvénykibocsájtással fedezi. A kötvényeket értékesítik (azaz hitelt vesznek fel). A törlesztőrészleteket pedig elosztják az adófizető polgárok között és általában a részletet hozzácsapják az ingatlanadóhoz.
A kötvény kibocsátását népszavazás előzi meg. A település lakói szavaznak: akarnak-e új könyvtárat, sportcsarnokot és ezért akarnak-e a következő harminc évben havi extra pár dollárt fizetni?
Itt most a főút másik oldalán terpeszkedő autókereskedések, (üzletileg) halódó halottasház és elhagyott telkek helyét szeretnék fejleszteni.
A lakók feltettek pár kellemes és kellemetlen kérdést, amit a tanácsos lelkesen megválaszolt, majd mindenki evett tovább.
Mi pedig térképet csinálunk, hogy el ne felejtsük, ki kicsoda az utcában.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.