Piacolás

Brasov
Originally uploaded by ribizlifozelek

(Megjegyzés: a fenti képen Brassó régi piactere van. Az modern piacról nincs fényképem. Az alábbi történet természetesen nem a történelmi piacon játszódik.)

Reggel kisétáltunk a brassói piacra sajtot venni. Mindenféle sajtot szeretek és itt nagyon finomakat lehet találni. Piacra járni meg eleve jó dolog.

A brassói piac nagyot változott azokhoz az időkhöz képest, amikor néha több volt a kosz, mint az áru. Szép, tiszta és természetesen rengeteg minden van.

Több helyen olvastam, hogy az EU higéniai normái tiltják a hagyományos árusítást és vége lesz annak a jó világnak, hogy megkostolhassuk a tejet és a sajtot vásárlás előtt. Természetesen hittem is, meg nem is. Az EU-nak rengeteg normája van, Kelet-Európa viszont rengeteg bürokratikus rezsimet túlélt. Szabályok jöttek, szabályok mentek, az emberek meg összekacsintottak és hümmögtek. Kitöltötték a formanyomtatványokat és minden maradt a régiben.



A tejeseknél viszont - valamennyire - tényleg megváltoztak a dolgok: a termelő egy nagy tejautomatába önti azt, ami a tehénből kijön, abból utána lehet literszámra venni a tejet. Természetesen K-Európa nem lenne K-Európa, ha nem fogott volna ki a szabályokon az őstermelők továbbra is házról házra járnak friss tejjel teli műanyag flaskáikkal.

A sajtoknál ennyi változás sem történt. Ott voltak az illatos (egyesek szerint büdös) sajtok, az eladó méteres handzsáron felém nyújtott egy darabkát, én megkóstoltam, aztán kértem, kifizettem, megvettem és vittem haza.

Remélem, nem felejtem a hűtőben a sajtjaimat hazainduláskor, mint pár másik alkalommal.

Belvárosi séta Brassóban

Brasov
Originally uploaded by ribizlifozelek

Elképesztő élet van Brassó belvárosában. Az emberek a parkokban sétálnak, andalognak. A fő sátálóutca, a Kapu utca pedig megtelt teraszokkal. (A képek egy régebbi utazás alkalmával készültek. a mostani képeket még nem töltöttem át.)

Az utcában középen mindenütt teli teraszok nyújtóznak. Annyi van belőlük, hogy az egyik oldalról bajosan lehet átvergődni a másikra.



A főtéret is ellepték a teraszok. A mellékutcákat is. A középkori és a barokk házacskák között egy élettelteli belváros bújik meg.

Minden gyönyörű volt és szép. Minden tökéletes volt.

Csak az újságosok zártak be öt után.

Úton Brassóba

Road
Originally uploaded by ribizlifozelek

Megjavultak az utak Romániában. Legalábbis a főutak és legalábbis arra, amerre mi mentünk.

Itt-ott volt pár orv gödör, de az út sima volt és jó.

Megtanultam, országuton a megengedett sebesség 100. Városban 50.

Megállapítottam, sokan átlagot vonnak: 80-nal mennek folyamatosan.
Két kivétel van, a kamionok és a buszok.
A kamionok 90-nel mennek.
A buszok 100-zal.

Szexturkáló

Second hand sex shop
Originally uploaded by ribizlifozelek

Békésen ültem a buszon és bambultam kifele. Fél szemmel láttam valami furcsát.

Felnéztem.
Elolvastam.
Megint.
Nem hittem a szememnek.
Aztán elragadott a busz.

Később visszamentem és gyalog becserkésztem a cégért.

Szexturkáló.
69
Adás-Vétel.

Tényleg ezt láttam a buszból.

Megpróbáltam elképzelni, milyen használt (szó szerint másodkézből) származó szexuális segédeszközöket árulhat ez a bolt.

Aztán inkább nem gondoltam semmire.

Lehet, tényleg válság van és már csak így vesznek ilyesmit az emberek?
Ráadásul akció is van: kettőt vesz, hármat kap.

Izgi.

Egy jó múzeum

Saxlehner palace
Originally uploaded by ribizlifozelek

Budapest egyik legjobb múzeuma ez. Én nagyon szeretem és ha tehetem évente benézek. Ha van érdeklődő vendégem, akkor többször is.

Ha valakinek azt mondom, meg szeretném mutatni neki a Postamúzeumot, meglepődik. Először a napra gondol, a sok ultraibolya sugárzásra vagy a túlzásba vitt krémesevésre esetleg a mértéktelen kecskesajtfogyasztásra. Aztán rámhagyja, nem ellenkezik és elsunnyog velem, közben aggódva néz, mikor kezd el habzani a szám.



Aztán belép a kapun és tátva marad a szája, állkapcsa koppanását a folyosó fakockái tompítják.

Az épület egy csoda. Több palotát helyreállítottak belülről az Andrássy úton. Néhány lakás eredeti állapotában pompázik. Ezek azonban általában nem nyilvános terek, esetleg a lépcsőházba be lehet surranni, de aztán vége. Fotózni pedig a legtöbbször szintén reménytelen vállalkozás.



A Saxhlener palotában a lépcsőházat tökéletesen restaurálták. A bejárat kissé elnagyolt Lotz freskói mind az ásványvízfogyasztást és fürdőzést népszerűsítik. Talán mert a háztulajdonosnak ásványvízbirodalma volt. (Bevallom, Lotz szerintem nem igazán jó festő és általában ásványvíz helyett csapvizet iszom.) Lehet, a sok víz miatt használta hat-hét éve a kapualjat pár kedves, becsületes honpolgár nyilvános vizeldeként. Szerencsére emléküket ma már se a szag, se a foltok nem őrzik. A lépcsőház meg gyönyörű.



A múzeum pedig csodás. Valamikor elnyerte az év legjobb múzeuma címet is, akkor kiakasztottak egy reklámot az erkélyre, de szerintem ettől se ment oda be több ember. Megrögzött bélyeggyűjtőkön, elvadult postásuniformis-nézőkön és csőposta-addiktokon kívül ki menne be a postamúzeumba? Főleg, ha elég nehéz megtalálni?



A múzeum hihetetlen. Nem a csőposta miatt (bár a teremőr hölgyek, ha jókedvük van, megmutatják, hogy működik és az is egy csoda.)

A múzeum azért is hihetetlen, mert meg lehet nézni, milyen volt egy nagypolgári lakás az Andrássy úton. A postautók, bicajok, telefonközpontok csak hab a tortán.



Hallottam pletykákat arról, hogy a múzeumot elköltöztetnék. Félek, ha majd legközelebb jövök, nem lesz itt. Pedig annyira jó hely. És még egymás sarkára sem taposnak a látogatók.

A válság és az építkezés

Under construction
Originally uploaded by ribizlifozelek

Válság van.

Nemzethalál lesz.

Nincs pénz.

Az építőipar pang.

Nincs munka.

Nincs remény.

Nincs.
Nincs.
Nincs.

Közben pár barátom, rokonom építkezik, karban tartja házát, otthonát. (Figyelem, a fényképek ilusztrációk!) Az építkezéshez szükségük van szakemberekre, mesteremberekre, kőművesekre, akik elvégzik a munka dandárját.




A jó mesterember szerződtetése elmondásuk alapján a következőképpen történik.

Felhívnak pár megbízhatónak mondott céget és néhány találomra kiválasztottat, hogy árajánlatot kérnek.

- Árajánlat? Ehem, ühüm, igen. Árajánlat.

A mesteremberek, cégek, kőművesek eljönnek, szemrevételezik a leendő munka helyét, egy héten, két napon belül ígérnek árajánlatot, majd ötven százalékuk örökre elűnik. Esetleges sürgető telefonra megígéri, hogy egy héten belül jelentkezik, aztán örökre eltűnik és a feledés homályába vész.

A maradék mesteremberek, cégek és kőművesek adnak egy árajánlatot, megbeszélik az időpontokat, aztén a cégek egy része eltűnik és a sürgető telefonokra megígéri, hogy azonnal jön. Aztán csönd.

A megmaradt mesteremberrel, céggel, kőművessel aztán lehet dolgoztatni.

Cukkini, joghurt és paradicsom

Tomatoes, yogurt and zucchini
Originally uploaded by ribizlifozelek

Amikor a hőmérőből felül kifolyik a higany a melegtől, jó dolog mindenféle könnyű ételt enni. Ilyen ez a török specialitás is.

Hozzávalók:

2 csípőspaprika (hegyes)
4 cukkini (végkony)
2 gerezd fokhagyma (nagy)
2-3 deci joghurt (finom)
olaj (oliva)
paradicsom (piros)

A paprikát ki kell sütni a forró olajban. A profi török szakácsok mind a négy oldalát megsütik négy elegáns mozdulattal. Én nem vagyok profi török szakács, nekem csak megégetni sikerül.

A cukkinit fel kell szeletelni hasábokra. Alaposan meg kell sózni, majd a paprikából visszamaradt olajban kisütni, amíg puha nem lesz.

A joghurtba só kerül, majd az apróra vágott (vagy passzírozott) fokhagyma. Ezt a trutyit rá kell önteni a paprikára és a cukkinire, majd az egészet vékonyra szeletelt paradicsommal kell diszíteni. A paradicsomdíszeket korianderrel dekoráljuk.

Finom és talán a hőmérséklet is csökken tőle.