A létrát, hamar a létrát!

(Megjegyzés: a fényképek nem a tetthelyen készültek.)


- Ezt a házat South Salt Lake első polgármestere építette - mondta A - Akkor ez még Salt Lake City volt. De a város nem akarta bevezetni a vizet, a gázt és erre ő függetlenedett és lett minden.

Tetszett a helytörténeti előadás. Pár apróbb hibája volt. Én kockás ingben, merevre fagyott arccal markoltam a létrát. A, a szomszéd a létra tetején állt, négy méter magasban és még merevebb arccal egy pontot nézett maga előtt a falon.

Ismét A házát szereltük.

Nem tudtam eldönteni, hogy a pontot hipnotizálja vagy a pont bűvöli őt. Beszélni szerintem azért beszélt, hogy ne kelljen belenyúlni a vödörbe.

A vödröt a létrába épített csigával húzta fel. A vödörben voltak a szerszámok. A szerszámokért le kellett volna hajolni. Ehhez el kellett volna szakadni a Ponttól és el kellett volna engedni a létrát.

A szomszéd inkább beszélt.

A ház egy speciális, utahi Bauhaus épület volt, egyike a kevés ilyen háznak az államban. Természetesen Gropius massachussettsi háza jobban nézett ki, de ez is szép ház volt.

A Bauhaus utahi értelmezése. Ez a Bauhaus ugyanis fából volt. Tipikus utahi dolog: fából Bauhaus.



Ez volt a szomszédnak a gondja: pár helyen megsérültek a borítólapok. Ezeket kellett kicserélni, illetve betenni alájuk egy kis szigetelést.

- Mi ez a hártya? - kérdeztem kicsivel korábban, a munkaasztalra kikészített szivacsos anyagot nézve.

- Szigetelés.

Nem szóltam semmit. A nulla szigetelésnél ez a félcentis izé is kerek fél centivel több volt.

A gondosan meglazította a burkolatot, leejtette a kalapácsot, majd HECK kiáltással kirántotta a szálkát az ujjából.

Felnyújtottam a kalapácsot a magosba, majd gondosan arrébb húzódtam létratartás közben. Biztonságosabbnak tünt mögötte lenni és nem alatta.

A aláfeszített, megemelte, kiugrasztotta, majd leejtette a kalapácsot:

- SHOOT! - mondta, miközben a kalapács szaltókat vetett a betonon. Hogy ne legyen egyedül, utánaejtette a burkolólapot. Ez utahiul "shit"-et jelent. Csak itt az emberek szépen beszélnek.

- Egy lenn van! - mondtam optimistán - Sok van még?

Csend lett. Azt hittem, A halálra rémült, esetleg megfagyott a létrán. Fél perc múlva azonban megszólalt:

- Még tíz - majd kisebb csend után ismét megszólalt.

- Ennél az ablaknál - újabb csend lett, ami a félhomállyal párhuzamosan sűrűsödött.

- De még van négy ablak.

Rezignáltan felnyújtottam a kalapácsot és elhatároztam, veszek egy sisakot.

Humor Harold

Hi!
Originally uploaded by ribizlifozelek

Megjegyzés: az alábbi bejegyzés nem Harold Lloyd-ról, az amerikai némafilm-komikusról, hanem a szomszédunkról szól.

Humor Harold vidám ember, szívből kibuggyanó kacagása elárasztja a szomszéd utcákat és bekúszik az emberek fülébe. Humor Harold mindig jókedvű. Ha jókedve apadna, hörpöl egyet vidámító folyadékkal teli kulacsából és ettől nevethetnékje támad. Ahogy apad a kulacsa, úgy árad a jókedve kifele.

Humor Harold egy típus. Szerintem mindenki, aki járt iskolába, találkozott vele: az osztály bohóca, aki imádja hallani a saját hangját. Nagy nőcsábász - legalábbis úgy tesz. Idővel megkomolyodik és néha elnök is lesz belőle. Némelyik ilyen ember azonban megreked 16 és 18 között. Nem változik és 26-28 évesen is olyan, mint kamaszkorában volt. Humor Harold ilyen.

Jó orgánuma van - és ezt tudja is magáról. Sajnos. Áll a ház előtt és szereti hallani, ahogy nevet. Azt is szereti, ha más is hallja, hogy nevet. Humor Harold úgy gondolja, nagyon jó humora van. A házban lakók nagy része szerint téved, de erről nem vesz tudomást, csak mondja a nagymonológját nagyjából hat hónapja. A múltkor jöttünk haza Yodával és már a parkolóból hallottuk a monológgal változó nevetést. Harold nagyon vidám történetet mesélt, elképesztő lendülettel és nagyot nevetett a poénján - egyedül, mert épp nem volt társasága, de ez szemlátomást nem zavarta.

Ha a monológ közben kiszárad a szája, vidámító folyadékkal teli kulacsából csepegtet szívébe újabb vidámságot, aztán nevet tovább. A nevetés és az idétlen viccek mellett Harold fő humorforrása a szívből, azaz gyomorból feltörő böfögés, ami a tizenévesek osztatlan elismerését váltja ki. A gyomorba kondenzált levegő orgiasztikus kitörése Harold szerint ideális módszer az ellenkező nem meghódítására. Ha pedig a felhang nem segít, végső eszköznek ott az alhang.

Humor Harold néhe a folyamatos rátöltés ellenére is elkeseredik, ilyenkor leroskad és szomorú monológban, könnyekben tör ki az élet igazságtalanságáról és nehézségeiről, sanyarú sorsáról, meg az egyedüllétről. Ilyenkor néha veszekszik is aktuális nőjével, vagy pasijával.

Valamelyik rosszindulatú szomszéd egy hűvös téli estén bebizonyította, mennyire nem érti a tréfát és Haroldot. Elképesztő, hogy milyen intoleráns emberek vannak, Harold csak azt üvöltötte a barátnőjének, hogy XXXXXX, te XXXXXXX, XXXXXX XXXXX, XXXXX! Igaz, ezt nagyjából húsz perce tette és reggel fél háromkor, de a türelmetlen szomszéd ennek ellenére elképesztően bunkón reagált.

Kihívta a zsarukat.

Feküdt Harold terpeszben a járdán és egy hispán rendőrnő bilincset szerelt rá - ő se értette a tréfát, pedig szegény Harold óriási mennyiségű vidámító folyadékkal készült.

Harold megkeseredett az incidens hatására. Éjfélkor elzárja a jókedv csapját, visszavonul lakásába és ott szomorkodik magában.

A buheráló szomszéd

Work force
Originally uploaded by ribizlifozelek

A buheráló szomszéd érdekes ember. Miként a neve is mutatja, szeret buherálni. És szokott is.

Amikor ideköltöztek, két kocsival érkeztek. Az egyik egy rozoga Chrysler mikrobusz volt, olyan 25 éves, a másik pedig egy jó 14 éves Ford Crown Victoria.

A Chrysler tökéletesen működött - amint gondját viselte indulás előtt. Az életrelehellés abból állt, hogy mielőtt elindította volna a motort, kinyitotta a motorháztetőt és jó liter olajat beleetöltött. Aztán elment vele dolgozni. Este visszajött, leparkolt, a Chryler meg szépen maga alá pisilte a benne maradt, felesleges, alig egy deci olajat. Másnap reggel megismétlődött a ceremónia.

Hetekig nem tudtam eldönteni, miből fogyaszt az a járgány többet, 3.5 literes motorjával a benzinből vagy a olajból.

A Crown Victoria valamikor rendőrautó volt. Ezek az óriási batárok mindent kibírnak és úgy tünt, örökké is mennek. Ez is ment gond nélkül. Túl keveset kelett szerelni - ez volt a baja. El is adták.

Vettek helyette egy motort. Ez tökéletes volt, Lehetett szerelni, ráadásul úgy, hogy ráült a mikrobusz küszöbjére és már buherált is. A mikrobusz tökéletes szék volt. Általában azt láttam, hogy hétvégente reggel elkezd a fickó mindenféle alkatrészeket sorbarendezni, aztán visszapakolja őket, megy egy kört a motorral, kiszedi az alkatrészeket, megy egy kört és minden kezdődik előlről.

A dolog kezdett rendszeres lenni: esténként motor szétszed, összerak, egy kört megy, motort szétszed, összerak, aludni megy.

Aztán egyik nap eltűnt a Chrysler és jött helyette egy motor és két bicaj. A másik motort ugyanúgy lehetett szerelni, mint a társát. Páros napokon egyiket, páratlanon a másikat.

A kerékpárokkal nem volt ennyi szerelni való. Egyszer kétszer ugyan szétszedte őket - sose gondoltam volna, hogy egy kerékpárból ennyi alkatrészt ki lehet szerelni -, ment velük egy rituális kört, aztán rájött, nincs mit buherálni velük.

El is tüntek a bicajok és jött helyettük egy roller-robogó. A roller-robogó (mi ennek a becsületes neve?) egy rollerből és a rászerelt miniatűr motorból állt. A ketyere szét- és összeszerelés után valamivel több füstött eresztett, mint a Chrysler és a két motor együtt.

Amikor a Nagy Buherátor megtette vele a kört a ház körül, az egész tömb édeskés szürke füstbe burkolózott.

Ma reggel aztán láttam, hogy nincs roller-robogó. A fickó pedig boldogan töltött olajat egy ősöreg Dodge mikrobuszba...

A telefonáló szomszéd

No photo please!
Originally uploaded by ribizlifozelek

Figyelem! A bejegyzés naturalista részleteket tartalmaz.

Új lakó van a házban (a kép illusztráció). A hölgy harmincas lehet, dohányzik és telefonál.

Ez így nem sokat mond senkiről, mindenkinek szíve joga telefonálni és dohányozni. A hölgy viszont ezt egyszerre teszi - az ablakunk alatt. És a szájára nem tesz lakatot (bagót tesz bele).

Már mindent tudok róla.

Nem illik hallgatózni, de azért nem szeretnék pavlovi reflexeket kialakítani magamban: ő telefonál én meg becsukom az ablakot.

- ENNYIRE még nem véreztem - hallottam első nap, miközben a konyhában paradicsomot trancsíroztam.

Ebéd közben megtudtam, hogy újfajta tampont próbál ki. Megnyugodtam, így talán annyira nem fogja zavarni a vérzés.



A hölgynek problémái vannak a szemével. Bal szemében a nyomás kicsit nagyobb az átlagosnál, a jobban sokkal több. A szemészének cuki kis segge van. (Nem láttam a szemészt és nem néztem meg a fenekét, csak hallottam az ablakon át.)



A pasijának jó a hasizma. A valamilye - talán az orra - viszont kicsi. A csajszi hegymászó is lehet, mert sajnálkozott, hogy a csúcsra nagyon régen jutott el.

Viszont tanultam egy új hegymászótrükköt az ablakon át: új mászópartnert keres, hátha vele felérnek a hegy tetejére.

Aztán pár nappal később abbamaradt a keresés, mert olyan hasmenése volt, hogy többször félbe kellett szakítania a cigarettázást és be kellett szaladjon a mosdóba.

Viszont a nyomás enyhült a szemében.

Szomszédok - a Macskaember

Can I play with Yoda?
Originally uploaded by ribizlifozelek

A Macskaember a háztömb másik végében él egy kertesházban. A ház hatalmas ablakszemekkel néz az utcára és figyel a macskákra. Meg a macskák figyelnek benntről kifele.

A ház előtt szép zöld, gondozott gyep,a gyepen macskák és bokrok hevernek szétszórva. A háznak van egy hosszú verandája, ahol jégolvasztós és macskaeledeles zsákok hevernek. Meg macsakák.

A teraszon hintaszék, ott szokott ülni Catman és onnan gyönyörködik alattvalóiban. Általával macskával az ölében ül. Ilyenkor gyakran újságot olvas.

A Macskaember szikár, negyvenes, vidám férfi. Úgy sejtjük, van egy barátnője, mert éjjelente többször kimarad: nincs fény a házban, csak macskák.

Catman egy macskamentő cégnél dolgozik önkéntesként, ők elárvult, elveszett, megunt macskák mentésével, kasztrálásával és örökbeadásával foglalkoznak. A Macskaembernek egy Toyota mikrobusza van, abban tartja ketreceit és a házba már nem férő macskaeledelt. Ha esetleg hazaviszi a munkáját, akkor az egész jármű hangosan nyarvog, mindaddig, amíg egyenként be nem viszi a kosztosokat a házba.

Yoda imádja a házat és szeretetét gyakran pici, valamelyik borkon hagyott jellel fejezi ki.

A zakkant szomszéd

Thanksgiving tree
Originally uploaded by ribizlifozelek

A zakkant szomszéd egy utcával arrébb lakik egy kertes házikóban, ami pár kerti lom mögött bújik el. Egy házaspárról van szó, de mi inkább csak a hölggyel találkozunk, őt is inkább csak alulról nézhetjük meg, mert többnyire egy létrán áll. Az urat eddig csak rövid pórázon láttuk. A póráz fontosabbik végén egy minikutya diktálja a tempót.

A hölgyet hetente egyszer-kétszer látom, de csak nagyon ritkán pillantottam meg létra nélkül. Vagy fenn áll a tetején, vagy épp szereli fel a lajtorját.

A kontyos hölgy minden egyes közelgő ünnepre feldíszíti a kertjükben álló fát. Halloweenkor tököket aggat rá, karácsonykor a fa fenyővé alakul. Hálaadásra vízhatlan zacskókba tett papírlapokra írja fel, hogy kinek ad hálát (postás, rendőr, stb.). Húsvétkor a fa tojásokat tojik, Szent Patrik napján kizöldül és lóherék nőnek rajta.

A fa két-három hetente átöltözik. Nekem tetszik az excentrikus hölgy műve, bár a fát sajnálom egy kicsit. Ráadásul mindig tudom, milyen ünnep lesz a következő.

A rendetlen szomszéd

Salt Lake City
Originally uploaded by ribizlifozelek

Egyszer megkérdezték tőlem, igaz-e, hogy ha nincs kedvem jó témán gondolkodni a blog számára, egyszerűen kivesézek egy szomszédot. És tényleg ennyi borzalmas ember él a környéken?

Úgy érzem (ideológia), egy-egy szomszéd bemutatásával a várostból, államból, országból is megmutatok valamit. A szomszédság fogalma most pedig nem egy kis területet ölel fel. Írok a közvetlen szomszédokról is eleget, de nagyon sokszor Yodával 3-4 kilométerre is elsétálunk és írunk.

A mostani bejegyzés szomszédai pár száz méterre lakik tőlünk. Gyermekei az illegális magánóvodába járnak. Házuk tipikus alsó-középosztálybeli ház -volt-, verandával, autóbeállóval. A beállóban két autó áll, azaz az egyik rohad, a másikat használják. A verandán tartanak mindent, ami nem működik és benn nem fér el. Benn tartanak minden mást, ami vagy működik, vagy nem de elfér. Az ablakokat függönyök és zsírpapír takarja. Mindig csukva vannak, csakúgy, mint az ajtó, mert a végén még kijönne bentről az évek alatt gondosan nevelgetett otthonos szag. A függönyök, üvegek, zsírpapír az üvöltözést nem szűrik meg, azt jól hallani.

Tegnapelőtt a család új sütőt vett és a régit kitették az utcára. Megdöbbentünk - a kép ezúttal NEM illusztráció:



Hány év, hány főzés, mennyi olaj kellett ahhoz, hogy így nézzen ki a tűzhely? Mennyi munka van ebben a főzőlapban... De mennyi... és mennyi szén... ha az ételtől hasmenésük lenne, csak kapargatni kell egy kicsit a tűzhelyről és már meg is van a széntabletta.

A szarvasos szomszéd

Abandoned house
Originally uploaded by ribizlifozelek

Két sarokkal arrébb lakik a szarvasos szomszéd. A szarvasos szomszéd nem a szarvairól kapta a nevét, hanem a terasza tetején tartott műanyag bologató és világító rénszarvasokról.

Szerencsére a rének már elöregedtek és nem bólogatnak és világítanak, csak elkeseredve pihentetik fáradt fejüket a falon. Halloweenkor társaságot kapnak és egy nagy műanyag, felfújható sütőtököt szerelnek fel melléjük. Vagy a sánta rének szívják ki belőle a levegőt, vagy egy arrajáró madár végezte ki, de a tök ereszt és naponta bánatosan rátehénkedik a rénekre.

Nem teljesen világos, hányan lakják a házat. A verandán felhalmozódott vicik-vacakok alapján több tucatnyian is lehetnének. Autóból négy parkol a ház előtt és egy az udvarban. A ház előtt, az utcán álló piros Dodge Raider terepjáró másfél év alatt egyszer sem mozdult el innen. Az udvarban álló meghatározhatatlan jellegű mikrobusz az összetört és homogén masszává olvadt ágyaktól nem tud kiállni.

Egy alkalommal volt ott még ennél is nagyobb kupleráj, amikor egy menekülú drogfutárt lőtt szitává a seriff a kertben.

A mikrobuszt pár napja megpróbálták kiszabadítani, de a nagykapu - amit még nem láttunk nyitva - három darabra esett szét. Ezzel a tulajdonosok fel is adták a harcot, a kapu romjait visszatámasztották a félfákhoz és úgyhagyták az egészet. A kerítést korábban legalább megcsinálták - a ház nagyon metodikus, úgy kéthavonta elenged egy léc és kiesik a járdára. Én mindig nekitámasztom a kerítésnek, mielőtt a kutya vagy valaki más belelép valamelyik kiálló szögbe, a lakók meg előbb utóbb visszaszögelik a deszkát.

Azt, hogy a nagykapun kivigyék a mikrobuszt az udvarból, ők sem gondolták komolyan. A felhajtón parkol ugyanis egy őszesfekete autó. Azért őszes, mert a fekete fényezése foltokban fehér lett. Ő egy jóval régebbi és ramatyabb autót váltott fel, aminek örökké nyitva volt a csomagtartója és egy műanyag hurok akadályozta meg a fedelet a kinyilásban. Annak a járműnek kutyás beütése volt, apró olajcsöppekkel jelölte területét, ami idővel egy zsíros masszává állt össze a kocsi alatt.

A ház előtt parkol még egy szintén piros Pontiac Grand Am, amit háromhavonta függetlenül a külső hőmérséklettől meg kell bikázni, hogy elinduljon. A leltárhoz hozzátartozik még egy fekete Chevy terepjáró, amit főleg azért tartanak, hogy alkalomadtán a többi autót indítsák el az akkumulátorairól.

Esténként látni, hogy a nappaliba egy billiárdasztalt állítottak fel, meg egy bárpultot, illetve a hozzátartozó neont. Ettől éjjelente a ház kisérteties lila fényben úszik.

Két állandó lakót ismerünk, egy szőke hölgyet, ő jár a Pontiackal és egy lófarkas fickót. Mellettük végtelen számú egyéb humanoid bukkan fel ott, ők segítenek rendbetenni a kertet, amikor korán halnak a drogfutárok.

Még jó, hogy nem vagyunk nagyon kiváncsiak.

A zenész szomszéd

Jaca
Originally uploaded by ribizlifozelek

Legjobban a felettünk lakókat ismerjük. Amikor másfél éve a csőtörésükkel eláztattak, egyikük elnézést is kért, pedig az tényleg nem az ő hibájuk volt.

Két szimpatikus fickóról van szó, az egyik egész nap dobol reggeltől estig. Déli tizenkettőtől nagyjából este 11-ig. Ha későn kel, akkor éjfélig. De ha szólunk, azonnal abbahagyja.

Időnként elkapja őket a gépszíj és elkezdenek filmeket nézni. Pár hónapja négy napon át folyamatosan X-aktákat néztek. Most meg három napig Battlestar Galactica megy. Ha épp nem filmet néznek, körbe-körbe kergetik egymást a laksában. Esetleg minket áztatnak el megint, mert nem ismerik a zuhanyfüggöny fogalmát, így minden zuhanyozáskor jókora adag vizet juttatnak az épületbe. A karbantartók leszigetelték a fürdőszobájukat, de mondták, csak idő kérdése, mikor ázunk megint.

Még jó, hogy hetente egyszer, általában szombat reggel zuhanyoznak.

Szomszédok - az óvoda

Slow children
Originally uploaded by ribizlifozelek

Minden este tíz óra tízkor óraműszerűen elindulunk, hogy Yoda igazi lovaghoz méltóan megmenthesse a szomjúságtól haldokló fákat a környéken.

Este tízkor, valósznűleg a film után, indul el a pitbul. Miután hallottuk a körömkaparászást és robogást az ajtó előtt, elindulunk. Mert ilyen rendesek vagyunk, vigyázunk a pitbullra.

Tíz perc múlva megyünk mi is. A séta alatt többször is feltűnt, hogy pár szomszédos házba ilyenkor jönnek haza a gyerekek. Kicsit fura ilyen késő 3-5 éveseket látni egyedül az utcán. Meg is néztük alaposan a hispán gyerekeket, honnan kóborolnak haza ilyenkor.

Egy napon aztán felfedeztük, hogy az utca végén egy házban magánóvoda működik. Természetesen nem kell semmiféle sznob és tökéletlen intézményre gondonolni. (Úgy vettem észre, ezek otthon -is- gombamódra szaporodnak.) Ez az óvoda magán, de abszolút nem sznob. És valószínűleg nem is legális. Persze ez nem azt jelenti, hogy rossz.

Több szülő összeállt és gyerekeik (12-16-an) egy kis kertes házban vannak, amíg a szülők dolgoznak, alkoholizálnak vagy üvöltöznek egymással. Aztán este tíz után hazamennek és - ahogy a csukott ablakon át hallottuk séta közben - végighallgaták, ahogy a szülők munka után üvöltöznek vagy alkoholizálnak egymással.

Az óvódaépület egy normális lakóház, kicsit romos és rendetlen.


Növény ennyi nincs rajta (a kép illusztráció és egy hasonló állapotú épületről készült), viszont a verandáján minden megtalálható, ami egy normál családnál két-három évtized alatt tönkremegy a háztartásban. Mivel a veranda kicsi, ezek a tárgyak kiterjednek a kertbe, a járdára és a járda melletti fűre. Nem is szeretünk arra menni Yodával, mert még belelépünk valamibe.

A geek szomszéd

Television
Originally uploaded by ribizlifozelek

A geek szomszédunk sokkal kellmesebb jelenség, mint nekünk zenét szolgáltató mexikóiak.

A geek szót eredetileg különös, fura emberekre használták. Manapság elektronikus ketyerékkel foglalkozó szakembert jelent.

Az alagsorban lakó szomszédunk abszolút geek. A számítógépes zsenikrúl elterjedt téveszmék közül egyetlen egynek nem felel meg. Azt mondják, a geekeknek se kutyája, se macskája. A szomszédunknk van macskája. Minden este ott ül az ablakban és várja Yodát, hogy köszöntsék egyást.

A fickó egyébként este fél hattól ott ül a gép előtt és fél tizenkettőkor mág a gombokat nyomkadja. Főleg akciójátékokat jásztik, meg dolgozik. Mindig látjuk, ahogz ott ül az óriási, tévé máretű monitora előtt, a hét minden napján és pötyög. Vagy játszik. Esetleg játék közben gépel valamit.

Nagyjából egy éve látjuk esténként a hátát és nézzük, hogy játszik vagy dolgozik. Egy valamit nem tudunk róla: az arcát nem sikerült még megnézni az elmúlt időszakban.

Az orosz szomszéd

Az orosz szomszéd pár utcával arrébb lakik. Kétségtelenül orosz: erősebb szláv akcentusa van, mint a bérgyilkosnak az esti krimiben és -7 fokban rövidnadrágban szokott kertjében üldögélni és fémbögréből vodkát hörpöl.

Szóval, orosz.

Két kutyája van, az egyik vad, a másik vadabb. A kevésbé vadról a kutyák nem tudják megmondani, hogy kevésbé vad, mert egyszer valaki csomót köthetett a farkára és azóta az úgy maradt és nem tudja csóválni. A vadabbnak egyáltalán nincs csóválnivalója. Csak a Mester jóindulatán múlt többször is, hogy nem vagdalta miszlikbe a támadó kutyát. Inkább elbújt mögém, intézzem el én.

Az orosz fickó barátságos, főleg, amikor fém bögrécskéjével a kezében üldögél a kertjében, rövidnadrágban, kisszéken a sárban. Olyankor lelkesen integet.

Ha autóval találkozunk, akkor is köszön, ilyenkor az autója nagyívben kileng és elfoglalja az egész utcát, ez az orosz szerint jó vicc, csak mosolyog a dolgon és még lelkesebben integet.

Szilveszterkor is találkoztunk, akkor kaptam két cuppanós puszit és megtudtam, hogy minden ember testvér. Kivételesen Yodát is meggyőzte és így a Mester nem harapta le a fejét, csak nézett egyetértően.