2009. január 27., kedd

A gordiuszi póráz


Godrion Knot
Originally uploaded by ribizlifozelek

Egész másról szerettem volna írni, de a délelőtti élménzek hatására megint egy Yodás bejegyzés született. Szokott helyünkre mentünk sétálni és még mielőtt elértük volna ay övény kezdetét, elakadtunk.

Sunshine

Yoda rohant fel a hegyre és a póráza becsúszott egy parkoló autó motorházteteje alá. Hívtam a Mestert. Jött, de ahogy jött, a póráz még jobban eltünt a terepjáró rejélyes réseiben.

Próbáltam visszafejteni. Próbáltam meghúzni. Mivel az Erő inkább Yodával van, ő is segített. Kiderült, a Satunrokat szemből érkező erőhatások ellen vértezték fel. Az onnan jövő ütéseket valószínűleg tökéletesen elnyelik. Arra senki sem gondolt, hogy belülről feszegetné őket valami. Láttam, viszonylag könnyen ki tudnám tépni a pórázt - az első lámpával együtt. De nem tettem.

Lecsatoltam Yodát, beültettem az autóba és munkához láttam. A -9 fokban apránként próbáltam kiszedni a drótot. Ahogy zseblámpával néztem be a motorház alá, láttam, hogy a póráz rágabalyodott a rögzítőpöcökre és a lámpára. Meg még valamire, amit nem láttam benn. Már arra gondoltam, írok egy cetlit a fickónak, hogy ha visszajön, nyissa ki a motorházat, dobja a pórázt a hóba, de aztán inkább még babráltam vele egy kicsit. 12 perc múlva kinn volt. Igaz, az ujjaimat ekkor már nem nagyon éreztem.

Végre elindulhattunk fel a hegyre.

On the trail



Jó negyven percet mentünk felfele. A hó mély volt és csikorgott, sütött a nap, és addig mentünk, amíg egy jobb kilátást nem találtunk. Itt megálltunk a mély hóban, kiszedtem a nagy hócsomókat a Mester talpából, letörtem a jeget a szakállamról. Mára elég volt a kalandokból. Hazamentünk.

Salt Lake City

1 megjegyzés: