RIP Coachmans

Bezár egyik kedvenc vendéglőnk, a Coachman's.

Ami úgy nézett ki, mintha egy hatvanas évekbeli filmből maradt itt.

Film nélkül ez igaz is.

A hely 1962-ben nyitott és azóta semmit se változott.

Ez volt a hely, ahol reggel hatkor lehetett steak-et enni. Ahol bőr melltartós Harley Davidsonos, hosszú hajú, bukósisak nélkül száguldozó nők ettek és ahol egyikük se volt hetvennél fiatalabb.

Ahol hosszú szakállú motorosok udvaroltak a kiszolgálóknak és a bőrszerkós néniknek, akiknél minimum tíz évvel idősebbek voltak.

Ahol két tojás az minimum és a tojást többféleképpn tudták elkészíteni, mint erdélyiek a káposztát.

Ahol egy reggelivel éves koleszterinszintet lehetett pótolni.

Ahol a legfrissebb gyümölcs az eperszirup volt.

Ahol még volt zenegép és ahol még volt cigarettautomata. Mechanikus.

Ahol a pincébe tilos volt lemenni. Legalább harminc éve.

Ahol ma se fogadnak el bankkártyát.

Ahol tizenkilenc éve egy kokaincsempészbandát tartóztattak le, aminek a tulajdonos volt a vezetője és ahol ezekután az előző tulajdonos, drogbáró apja visszavette az üzletet.

És ahol semmit se változtatott.

Az árakat se.

Ahova összes vendégünket elvittük.

Ahova évente egyszer-kétszer elmentünk.

RIP Coachmans.

UPDATE: A vendéglő helyének további sorsáról itt lehet olvasni.

Tüntetés a városháza előtt

City Hall
Originally uploaded by ribizlifozelek

Tegnap elsétáltunk a könyvtárba. Meleg, késő őszi nap volt. Nem győztük magunkról és Yodáról leszedni a különböző ruhadarabokat.

A könyvtárral szemben a városháza előtt kisebb tömeget láttunk. Megnéztük őket. A melegházasság elismeréséért tüntettek.

(Kaliforniában az elnökválasztással egyidőben arról is szavaztak a polgárok, hogy ne legyen törvényes a melegek házasságkötése. A kaliforniai legfelsőbb bíróság ugyanis ezt alapvető emberi jognak mondta ki. A népszavazás azonban kimondta, hogy azonosneműek nem házasodhatnak.

Érdekes módon ezt a javaslatot közvetlenül Obama győzelme vitte sikerre. Kaliforniában ugyanis rengeteg afroamerikai ment el szavazni Obamára, ugyanakkor ez a népcsoport elutasítja a melegházasságot.)

A melegházasság elleni kaliforniai kampányt pár millió dollárral támogatták a mormon egyház tagjai, illetve a felső vezetéshez közelálló emberek.

A tüntetők egy része az ellen tiltakozott, hogy az egyház politikával foglalkozzon. Ebben kivételesen nem értettem velük egyet: az egyesült államokbeli egyházakat a hívek adományai, illetve az egyházak -adómentes- vállalkozásai tartják el. Pont ezért szerintem nyugodtan politizálhatnak. Pont ezért ne politizáljanak a magyar egyházak, amiket a magyar állam tart el (plusz a személyi jövedelemadó 1%). Attól a pillanattól kezdve, hogy nem kapnak az államtól apanázst, hanem teljes bevételüket a mostani 1%-hoz hasonló módon veszik kézhez, szabadon támogathasák X pártot, Z képviselőt, az abortuszt, a a meleg papok házasságát vagy annak tilalmát. Persze ez a feudális Magyarországon egy utópia. (Tudom, szólásszabadság van, de miért nem lehet szabadon szólni a szabadon elosztott, szabadon felajánlott bevételekből?)

A tüntetők aranyosak voltak, láttunk -hagyományos- családosokat kisgyerekekkel vagy nélkülük. Némelyikük I'm straight feliratú táblát emelt magasba. Nagyon tetszett az a hölgy, aki "Én 47 férjet akarok" feliratú transzparenssel utalt a vallásalapító nagyszámú feleségére. Felbukkant pár pasi a klasszikus bőrszerkóban (szerintem a hazai gój motorosok máig nem tudják, hogy bőrrucijuk ebből a közegből került hozzájuk). Volt pár elegáns hölgy, akikről nem igazán lehetett eldönteni, hogy identitásuk választott-e.

Az utca másik oldalán ellentüntettek. Kevesen voltak. Néhányan klasszikus klinikai esetek voltak és üvöltöttek mint egy sakál. A tévések természetesen a leghangosabb sakállal készítettek volna interjút, de már nem nagyon volt hangja. A többség azonban békésen tartotta táblácskáját. Voltak, akik alkotmányjogi vitát folytattak a másik féllel. Amikor a rendőr megkérte az ellentüntetőket, hogy fáradjanak át az utca másik oldalára, szó nélkül átfáradtak. Nem volt molotovkoktél, nem beszéltek egymás anyjáról, nem dobáltak, nem verekedtek.

Szólt a zene, sokan hozták a kutyájukat is. Yoda stílszerűen sokat haverkodott egy lánytacskóval.

Téliesítem a lakást

DSCF3416
Originally uploaded by ribizlifozelek

Még mindig gyönyörű az idő, de most már esténként hűvös van, leesett az első hó is. A májusi nyáriasítás után eljött a téliesítés ideje.

A falban lévő lyukakat már betömtem papírgalacsinokkal, pár napig nem dobtuk ki a reklámújságokat, hanem gyűjtögettük őket, majd szépen betömtük velük a légkondicionáló körül tátongó réseket. A marketinget sokáig haszontalan dolognak tartottam, de azt hiszem, bebizonyosodott, tévedtem. Az egyszerűbb reklámújságok sokkal hasznosabbaknak bizonyultak flancos társaiknál. A Smith prospektus tökéletesen elzárta a szél útját befele. Egy hatalmas takaró pedig jövő tavaszig elrejtette a légkondicionálót szem elől.

A fal azonban továbbra is hideg volt. Fagyos. Hosszan tanakodtunk, mit lehet ez ellen tenni az elektromos fűtőtest üzemeltetésén kívül. Végül úgy döntöttünk, veszünk rongyszőnyeget az IKEÁ-ban és azzal szigetelünk. Vettünk is rongszőnyeget. Hatot

A következő napok agyalással teltek: hogy lehet feltenni a szőnyeget a falra. A legegyszerűbb és egyben legradikálisabb megoldás az lett volna, ha tapétaragasztóval bekenem a szőnyeget és 'felkenem' a falra. Lehetett volna lécet erősíteni a szőnyegre, utána a lécet felszögezni a falra. A tépőzár is jó megoldásnak tűnt. Végül azonban csavarokkal és alátétekkel erősítettem fel a rongyot a hálószobába. Az ablakpárkány deszkájába alulról csavartam be a csavarokat, így nem is látszanak.



A nappaliban közvetlenül a falra csavaroztam. A papírmarsé házaknak komoly előnyei is vannak. Igaz, hogy befúj a falon a szél, de az is igaz, hogy könnyű a szigetelést feltenni.

Gilgal

Gilgal
Originally uploaded by ribizlifozelek

Én már jópárszor körbejártam ezt a háztömböt és nem láttam semmit.

Yoda viszont nyáron már járt itt, megkértem hát, hogy vigyen már el ide. Elvitt.



A Gilgal Sculpture Garden egy háztömb közepében van. Egy Thomas Child nevű építőipari vállalkozó, aki másodállásban mormon püspük volt, szabadidejét szobrászkodással töltötte. 1945-től haláláig, 1963-ig gyűjtögette szobrait kertjébe, ami a régi közösségi kertek egyik utolsó maradványa.



A legtöbb szobor vallásos témájú. Felvonul a kertben az egész mormon mitológia, egy nagy kompozíció részeként még Joseph Smith fejét is megtalálni véltem.



A szobrász halála után az örökösök gyorsan megszabadultak a kerttől, háztól, mindentől és a park magántuajdonba került. Gazdái vasárnaponként megnyitották a kertet a látogatók előtt, de a nyocvanas években inkább csak vandálok jártak erre.

Idővel felmerült az ötlet, hogy a park legyen egy luxuslakópark közepe. Szerencsére nem lett. Pár magánember összeállt és szervezkedni kezdett. Pénzt gyűjtöttek, adományoztak és sokat jártak az önkormányzat nyakára. Végül a város is beszállt a tervezetbe: megvették a parkot.



Az önkormányzatnak volt egy feltétele: a szoborkert közpark kell legyen. Így a parkot már mindennap lehet látogatni. A terület gondozását egy alapítvány végzi, a kertészeti teendőkkel önkéntesek foglalkoznak.

Nagyon érdekes hely, olyan, mintha az ember valakinek az udvarában mászkálna. Mindenesetre nekünk tetszett.

Ensign Peak

Salt Lake City
Originally uploaded by ribizlifozelek

Estelledett, de valahova el akartunk sétlni, kutyástul. A kutyasétáltatás helyi verziója az, hogy az ember beteszi a kutyát az autóba, elmegy valahova és ott sétál (a kutyával).
Mi is ezt tettük: elmentünk megnézni az Ensign Peak-et. Ez egy hegycsúcs Salt Lake City felett, egy Rózsadombszerű környéken. Egyes utcákat tulajdonosaik lezártak, csak az ellenőrő kapun át lehet bemenni (mint Magyarországon Telki-Budajenőn a Hilltopot).
A park azonban közterület. Először megtévesztett a sok parkolni tilos tábla, de aztán Anikó észrevette, hogy csak este 10 és reggel 6 között tilos parkolni. Leparkoltunk. Már teljesen sötét volt, de az első kilátóig felmentünk. Megérte.
Reggel aztán Yodával elindultunk, hogy meghódítsuk a csúcsot. Leparkoltunk a hegy lábánál. Mindketten profi túrafelszerelésünket viseltük: Yodán kis piros hám volt, bombázó dzsekivel. Hátizsákomban lapult a kutya cipője, ha sóznák a hegyet. Ott volt még egy vésztartalék Mars szelet és egy deci víz, pénztárca és zacsi a kutyaguminak. Zsebemben kesztyű, sapka, kulcsok, fényképezőgép. Meg további zacsik a további kutyagumiknak. Ennel szerényebb felszereléssel hódítottuk meg a Wasatch front pár 1900 méteres csucsát.
Elindultunk. Az ösvény jeges volt és meredek, hamarosan lekívánkozott a kutya kabátja. Le is kaptam és betettem a zsebembe. Jó ez a Columbia-kabát, belül óriási zsebei vannak.



Az ösvényt nem lehetett eltéveszteni. Ha kanyarodott, jelölték a kanyart. Ha egyenesen ment, jelölték az egyenest. Különben kacskaringós út volt, nem támadta a csúcsot hűbelebalázs módjára, szépen komótosan megkerülte és hátulról, egy kis nyergen ért fel.
Amikor a mormonok ideértek, vezetőjük lázas beteg volt. Ez nem akadályozta meg abban, hogy a megérkezés után két nappal ne másszon fel pár követőjével erre a hegyre. A próféta kollégáját, Ézsajást idézte:

És zászlót emel a pogányok előtt, és összegyűjti Izráel elszéledt fiait, és Júdának szétszórt leányait egybegyűjti a földnek négy szárnyairól. (Ézsajás 11:12)

Ezt követően ők is állítottak itt egy zászlót.

A hegytetőről szép volt a kilátás, csak pont a város felől tűzött a nap, szinte semmit se lehetett látni. A másik oldalon a Nagy Sós-tó párába és szmogba burkolódzott. A hegy lábánál elterülő iparvidék viszont remekül látszott. Még fel kell ide jönni párszor.

Utolér a villanyszámlás

Budapest
Originally uploaded by ribizlifozelek

Amikor augusztusban beköltöztünk, a tulajdonos azt mondta, majd átiratja a villanyszámlát. Aztán nem történt semmi. Teltek múltak a hónapok, mi először hűtöttünk, aztán fűtöttünk a villannyal. Világítottunk, főztünk vele. Még a boiler is villannyal megy. (Remélem, amíg itt vagyunk, nem fog elromlani, mert a boiler az egyik beépített szekrényből nyílik. Azt a szekrényt pedig teljesen telepakoltam holmival. Ott van szinte az össszes költözésből visszamaradt doboz, karácsonyfa, felmosóvödör, porszívó, cipők, csizmák, bakancsok.)
Október végén aztán megtalált minket a villamosművek, hagytak egy kétnyelvű cetlit az ajtón, miszerint felszerelték az új órát, telefonáljunk és adjuk meg az adatainkat. Megtörtént, még szombat este kilenc fele.
Aztán megint csend lett. Pár héttel később jött egy prosi az elektromos művektől, hogy mennyire szeretnek minket és milyen jó, hogy őket választottuk és nem valamelyik konkurrens céget. Aztán végre megjött a villanyszámla négy hónapra és a villanyóra átírási költsége. A számlát be lehet fizetni csekken – boríték mellékelv – vagy neten át lehet utalni. Az új óra felszerelése, átírása 14 dollár volt. A havi villanyszámla pedig valamivel kevesebbre jött ki 30 pénznél. Nem csoda, ha a helybelieket rugdosni kell, hogy spóroljanak az árammal.

Séta és vásárlás

DSCF9663
Originally uploaded by ribizlifozelek

Szombaton nagybevásároltunk: havonta, kéthetente elmegyünk a népnyúzó Walmartba, megpakoljuk a bevásárló kosarat, az autót és televesszük a hűtőt. Mert hát, írtózunk az ürességtől.



Vásárlás előtt megálltunk a Liberty Parkban, hadd fusson egy kicsit a kutya. A kutya barátkozni akart, mégpedig a kanadai ludakkal. Sajnos a vonzalom nem volt kölcsönös. Talán jobb is, azok a madarak kétszer akkorák, mint a kutya - még jó, hogy nem vadásznak ebekre. Persze a kutyafuttatóba nem mertük vinni szegény állatot a multkori incidens után, úgyhogy csak riogattuk a madarakat a tónál.

A Walmart akármennyire is népnyúzó, olcsó cég, ezért érdemes ott vásárolni, főleg ugyanazt, amit a többi bolt drágábban árul. Persze nem szeretjük, sokan vannak, nyomasztó, rengetegen vannak, alig van pénztáros, de szombat reggel szerencsére elviselhető. Főleg úgy, hogy én a kocsiban maradtam a kutyával...